Sanos a boltokban kevesebb magyar gyümölcs lesz idén. Folyamatosan csökken a termelési volumenünk, a termésmennyiségünk, így csökken az exportteljesítményünk is, mert nyilván azt a termést, ami nincs, mert elfogyott vagy elvitte az aszály, vagy a termőterület csökkenése miatt esett ki, azt nem tudjuk exportálni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Apáti Ferenc egyetemi docens, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

De ennél sokkal rosszabb, hogy

a belföldi piacainkat is egyre kevésbé vagyunk képesek ellátni, egyre inkább romlik az önellátásunk, ami azt vonja maga után, hogy emelkedik az import

– tette hozzá. A szakember szerint ezen az egyébként is káros folyamaton az olyan évek, mint az idei vagy a tavalyi, nem segítenek, mert a jelentős terméskiesés miatt korlátos az az árumennyiség, amit piacra tudunk vinni. De a piac megoldja a fogyasztók ellátását, csak ha nem hazai termelésből, mert az nincs, akkor importból. És az lenne az érdekünk hosszú távon, hogy amit csak tudunk, termeljük meg magunknak – mondta Apáti Ferenc.

Nyilván vannak olyan időszakok, amikor eleve muszáj importálni. A magyar klímán februárban, márciusban szamócát nem tudunk előállítani, vagy májusban kajszit nem tudunk termelni. Akkor jöhet az import, mert az „széthúzza” a szezont, bővül a választék, a fogyasztó is jól jár vele, mert hamarabb elindul a gyümölcsszezon – folytatta.

De abban az időszakban, amikor a mi klímánkon lehet gyümölcsöt előállítani, akkor nekünk kellene megtermelni, és ebben vannak akadályozó tényezők: a fagykárok, az aszálykárok, a munkaerőhiány, a generációváltás problémája, amelyek mind-mind az utóbbi tíz évben negatív tendenciákat eredményeznek, főleg a gyümölcs-, de valamelyest a zöldségágazatban is – mondta Apáti Ferenc.

Sok termesztő felhagy ezzel a hivatással. Öt-hat éve 82 ezer hektár gyümölcsünk volt, most 70 ezer hektár. Hsonló számokat mutat a zöldség is, 85 ezerből lett szintén durván 70 ezer hektátr. Tehát a termőterület az elmúlt 5 évben 15-20 százalékot fogyott

– magyarázta a szakmai szervezet elnöke, aki szerint mindez alapvetően az időjárási káreseményekkel és a versenytársak erősödő nyomásával van összefüggésben, de folyamatos problémaként ott van az ágazatban a munkaerőhiány és a generációváltás problémája is.

„Nem tudjuk megúszni, hogy harmadik országbeli munkaerővel dolgoztassunk” – mondta Apáti Ferenc, aki szerint egyre kevesebb magyar születik, egyre kevesebben vállalják el a betakarítás nehéz fizikai munkáját, és a piaci verseny miatt nem tudnak nekik sokkal magasabb bért adni.

A szakmai szervezet elnöke azt is elmondta, hogy miközben a zöldség- és gyümölcsfogyasztásunk szinte stagnált, aközben az árak három-négyszeresükre emelkedtek az elmúlt 15 évben, így

egyre több magyar számára szinte luxussá vált a zöldség- és gyümölcsfogyasztás.

A szélsőséges időjárás, az egyre durvább fagy- és aszálykárok is egyre jobban sújtja az ágazatot. Az alma és a meggy a két legnagyobb termőterületű kultúránk, és ezekben rosszabb a helyzet, mint tavaly – mondta Apáti Ferenc, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az interjút Herczeg Zsolt készítette, a teljes beszélgetést megnézheti és meghallgathatja alább.