eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
Nagyon jó hír a várandós anyáknak

Nagyon jó hír a várandós anyáknak

Már adottak a technológiai lehetőségek a magzat genetikai rendellenességeit anyai vérmintából történő kimutatására a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetében is - mondta el az intézmény vezetője az InfoRádióban. Molnár Mária Judit hozzátette, a laboratórium kialakítása utat nyithat az eljárás közfinanszírozásához.

A non-invazív tesztek nagy előrelépést jelentenek a genetikában, mert korábban az édesanyáknak a magzati vízből kellett mintát venni, ma már az anyai vérből is lehet magzati DNS-t izolálni, ennek vizsgálatával lehet a születendő gyermek genetikai rendellenességeit megállapítani.

„Ezeknek a teszteknek jelenleg elsősorban a gyakori kromoszómarendellenességekre a legnagyobb a biztonsága.”

A 37 év fölötti anyai életkor hajlamosít a Down-szindróma kialakulására, ennek a kromoszómarendellenességnek a kockázatát csaknem százszázalékos biztonsággal meg tudja becsülni ez a teszt.

„Eddig a vérmintákat külföldön vizsgálták, a Semmelweis Egyetem laboratóriuma rendelkezik egyedül az országban olyan, újgenerációs szekvenáló készülékkel, amely képes a teljes emberi génállomány egyidejű vizsgálatára, a technológia és az infrastruktúra tehát adott a vizsgálathoz.

Hozzátette, a szükséges tudás megszerzése pedig folyamatban van. Molnár Mária Judit hangsúlyozta, ez a technológia nem közfinanszírozott, ezért nem mindenki számára elérhető.

„A magas rizikójú csoportba tartozók számára felajánlják az invazív eljárást, azonban a beavatkozást követő a spontán vetélés kockázata körülbelül 1 százalék.”

Molnár Mária Judit szerint ha csökken a rizikó, magzati életeket lehet megmenteni, az édesanyák minden bizonnyal nagyobb valószínűséggel egyeznek bele az új szűrőtesztbe.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×