Amikor az a gazdag országokban lévő éhezés mértékét vizsgálják, az nyilvánvalóan nem vethető össze a világ fejletlenebb részein lévő országokéval – mondta el az UNICEF Magyarország gyermekjogi igazgatója. Tausz Katalin hozzátette, nem véletlen, hogy a jelentés készítői nem orvosi eszközzel mértek, hanem például az elhízott gyerekek arányával, ami a rossz minőségű étkezés jele.

„Nézték azt is, hogy a gyerekek hány százaléka él olyan felnőttel, akinek gondot okoz a táplálkozás biztosítása.”

Tausz Katalin elmondta, hogy a felmérés során átlagosan minden nyolcadik gyereknél találtak problémát, a legnagyobbat Mexikóban és Törökországban, ahol minden harmadik gyerekre igaz a fenti állítás. Az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban minden ötödik esetében.

A rangsorban Magyarország a 22. helyen, a középtájon áll.”

A felmérés során egyéb szempontokat, például a környezetszennyezés mértékét, az oktatás minőségét is vizsgálták – mondta az UNICEF Magyarország gyermekjogi igazgatója.

„Magyarország az összesített rangsorban nem túl jó, a 32. helyen végzett.

Öt szempontból a legrosszabban, négyből pedig a közepesen teljesítő országok csoportjába került.”

A gyerekek egészsége, jólléte szempontjában, a méltányos és minőségi oktatáshoz való hozzáférésben, a szülők megfelelő és elérhető munkájában és az egyenlőtlenségek csökkentésében vagyunk a közepesen teljesítők között – tette hozzá Tausz Katalin

Nem elég az ország gazdagsága!

Amerika még nálunk is rosszabb helyen, a 37. helyen szerepel a listában – mondta el az UNICEF Magyarország gyermekjogi igazgatója. Tausz Katalin hozzátette, a felmérésben szerepet játszik a jóléti rendszer egyenlőtlenségeket csökkentő hatása, mennyire befogadó, nem szegregáló és minőségi az oktatás, és az mennyire hozzáférhető mindenki számára.

„A kutatás fő tanulsága, hogy az ország gazdagsága nem elég, tudatos politikával tenni kell azért, hogy az eredményekből mindenki, a gyerekek is részesüljenek.”