Infostart.hu
eur:
384.58
usd:
330.74
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér

Századvég: a magyarok többsége elutasítja a kvótarendszert

A Századvég közvélemény-kutatása szerint csaknem 90 százalékos az Európai Unió kötelező kvótarendszerének elutasítottsága Magyarországon azoknál, akik részt vennének egy a kérdésben tartott népszavazáson. A válaszadók 72 százaléka referendumon is kinyilvánítaná véleményét.

A Századvég Alapítvány keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében ismertette: legfrissebb közvélemény-kutatásuk a népszavazási kezdeményezés ismertségét vizsgálta, illetve a részvételi hajlandóságra és a szavazás várható kimenetelére adott előrejelzést.

Közölték: az eredmények alapján rendkívül magas a kormány népszavazási kezdeményezésének ismertsége, a megkérdezettek 97 százaléka hallott róla.

A részvételi hajlandóságról azt írták: a többség (54 százalék) biztosan részt venne egy, a betelepítési kvótáról most vasárnap tartott népszavazáson. A megkérdezettek további 18 százaléka valószínűnek tartja, hogy részt vesz a voksoláson, így összesen 72 százalék azok aránya, akik jelezték, hogy részt vennének - írták.

A megkérdezettek 17 százaléka biztosan nem menne el szavazni, kilenc százalékuk pedig valószínűleg nem.

A Századvég értékelése szerint a magas várható részvételi hajlandóság arra enged következtetni, hogy a lakosságnak "kiemelten fontos" a kvótarendszer ügye. A kérdést politikai irányultság szerint vizsgálva azt az eredményt kapták, hogy még a baloldali választók csaknem fele is azt tervezi, hogy részt vesz a referendumon.

Kiemelték: a kutatás szerint a migránsok betelepítési kvóta alapján történő elosztását a magyarok egyértelműen elutasítják; azok közül, akik biztosan elmennének most vasárnap a népszavazásra, 87 százalék a kvóták szerinti szétosztás ellen szavazna, és 11 százalék voksolna mellette. A bizonytalanok, illetve válaszmegtagadók aránya mindössze 2 százalékos - tették hozzá.

Az elemzésből kiderült: bár a kérdés megítélése nem független a politikai attitűdöktől és preferenciáktól, a baloldali, a középen álló és a jobboldali szavazók, valamint minden párt szimpatizánsainál "többségben vannak azok, akik elutasítják a migránsok betelepítési kvóták szerinti szétosztásának koncepcióját".

A közleményhez mellékelt diagramban részletezték: azok közül, akik biztosan elmennének szavazni, a baloldaliak 32 százaléka voksolna a betelepítési kvóta mellett, 55 százalékuk ellene, 13 százalék pedig nem tudja vagy nem válaszolt. A középen állók 13 százaléka támogatná a kvótát, 86 százalékuk ellene szavazna, egy százalékuk nem válaszolt, míg a jobboldali irányultságúak hat százaléka szavazna a kvóta mellett, 94 százalékuk ellene.

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett múlt szerda és vasárnap között, amelyben több mint ezer, véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdezett meg. Az elemzésben közölt adatok - a mintavételből fakadóan - legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el attól, amelyet az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×