Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus

Századvég: a magyarok többsége elutasítja a kvótarendszert

A Századvég közvélemény-kutatása szerint csaknem 90 százalékos az Európai Unió kötelező kvótarendszerének elutasítottsága Magyarországon azoknál, akik részt vennének egy a kérdésben tartott népszavazáson. A válaszadók 72 százaléka referendumon is kinyilvánítaná véleményét.

A Századvég Alapítvány keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében ismertette: legfrissebb közvélemény-kutatásuk a népszavazási kezdeményezés ismertségét vizsgálta, illetve a részvételi hajlandóságra és a szavazás várható kimenetelére adott előrejelzést.

Közölték: az eredmények alapján rendkívül magas a kormány népszavazási kezdeményezésének ismertsége, a megkérdezettek 97 százaléka hallott róla.

A részvételi hajlandóságról azt írták: a többség (54 százalék) biztosan részt venne egy, a betelepítési kvótáról most vasárnap tartott népszavazáson. A megkérdezettek további 18 százaléka valószínűnek tartja, hogy részt vesz a voksoláson, így összesen 72 százalék azok aránya, akik jelezték, hogy részt vennének - írták.

A megkérdezettek 17 százaléka biztosan nem menne el szavazni, kilenc százalékuk pedig valószínűleg nem.

A Századvég értékelése szerint a magas várható részvételi hajlandóság arra enged következtetni, hogy a lakosságnak "kiemelten fontos" a kvótarendszer ügye. A kérdést politikai irányultság szerint vizsgálva azt az eredményt kapták, hogy még a baloldali választók csaknem fele is azt tervezi, hogy részt vesz a referendumon.

Kiemelték: a kutatás szerint a migránsok betelepítési kvóta alapján történő elosztását a magyarok egyértelműen elutasítják; azok közül, akik biztosan elmennének most vasárnap a népszavazásra, 87 százalék a kvóták szerinti szétosztás ellen szavazna, és 11 százalék voksolna mellette. A bizonytalanok, illetve válaszmegtagadók aránya mindössze 2 százalékos - tették hozzá.

Az elemzésből kiderült: bár a kérdés megítélése nem független a politikai attitűdöktől és preferenciáktól, a baloldali, a középen álló és a jobboldali szavazók, valamint minden párt szimpatizánsainál "többségben vannak azok, akik elutasítják a migránsok betelepítési kvóták szerinti szétosztásának koncepcióját".

A közleményhez mellékelt diagramban részletezték: azok közül, akik biztosan elmennének szavazni, a baloldaliak 32 százaléka voksolna a betelepítési kvóta mellett, 55 százalékuk ellene, 13 százalék pedig nem tudja vagy nem válaszolt. A középen állók 13 százaléka támogatná a kvótát, 86 százalékuk ellene szavazna, egy százalékuk nem válaszolt, míg a jobboldali irányultságúak hat százaléka szavazna a kvóta mellett, 94 százalékuk ellene.

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett múlt szerda és vasárnap között, amelyben több mint ezer, véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdezett meg. Az elemzésben közölt adatok - a mintavételből fakadóan - legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el attól, amelyet az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

Címlapról ajánljuk
Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Nagyon is létezik gasztroturizmus – mondta Vinkó József, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában, és felhívta a figyelmet újonnan összeállított gasztroséta helyekre. Beszélt arról is, hogy a hozzánk látogató külföldiek hetven százaléka milyen ételt keres, és hogy leáldozik-e a fine dining csillaga. Megtudhattuk tőle azt is, miért „házasítják” a japán és a perui konyhát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Bár a diplomácia hagyományosan elsősorban nemzetállami feladatként jelenik meg, az utóbbi évtizedekben számos más szereplő – például civil szervezetek, vállalatok, multinacionális intézmények, valamint települési és területi önkormányzatok – is aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Az önkormányzatok így saját nemzetközi hálózataik révén bővítik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás bevált gyakorlatait, és cserélnek közpolitikai modelleket. Az önkormányzati, vagy más néven szubnacionális diplomácia azt jelenti, hogy a nemzeti kormányok alatti közigazgatási egységek közvetlenül létesítenek és ápolnak külföldi partnerkapcsolatokat. Budapest esetében is az figyelhető meg, hogy az elmúlt években egyre határozottabban lép fel önálló, saját útját járó szereplőként a nemzetközi porondon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 7. 08:35
×
×
×
×