eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Alaptörvény, jegybanki pénzek - ez történt ma a parlamentben

A Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügye az Országgyűlés napirend előtti felszólalásai között is szóba került.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke az ülés elején az alaptörvény kihirdetésének 5 éves évfordulója alkalmából rámutatott: az elmúlt évek bemutatták, hogy az alaptörvény a viták ellenére alkalmas rá, hogy az ország alapdokumentuma legyen. Mint mondta: az alkotmányozó érzelmi azonosulást lehetővé tevő érthető és befogadható szöveget kívánt adni, amely nem csak az észnek, hanem a szívnek is kíván szólni. Az alaptörvény elfogadásával közjogi értelemben is lezárult Magyarország kommunista és poszt-kommunista története.

Volner János, a Jobbik részéről a Magyar Nemzeti Bank alapítványai által nyújtott támogatásokat kritizálta, amelynek részleteit múlt pénteken tette közzé a jegybank. A képviselő magyarázatot várt a nemzeti banki pénzosztogatás miatt.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában kiemelte, hogy a jegybank független intézmény, nem kérhet és nem fogadhat el utasítást a kormánytól, gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, működése törvényes és jogszerű.

Schmuck Erzsébet az LMP részéről szintén a jegybank vezetését támadta, mondván, hogy az MNB alapítványait meg kell szüntetni, ha pedig Matolcsy György nem mond le, akkor nemzeti bank ügyei a kormánytöbbség nyakába ömlenek.

Tállai András erre úgy vélte, hogy a Jobbik után az LMP is politikai támadást indított a jegybank ellen, ám egyetlen törvénysértést sem tudtak mondani.

Tóbiás József, az MSZP frakcióvezetője az 5 éve kihirdetett alaptörvényről úgy fogalmazott, hogy nincs mit ünnepelni, mert kiderült, hogy a konszenzus nélküli alkotmányozás nem teremtett, hanem rombolt.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára válaszában rámutatott, ez az alaptörvény tudta megteremteni, hogy 5 éve szilárd alapokon nyugszik a jogrendszer és biztosított a hatalmi ágak szétválasztása.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője előbb aláhúzta, hogy az alaptörvény nemzeti értékeinket és szuverenitásunkat képviseli, majd ismét elmondta, hogy módosítani kell a munka törvénykönyvét a vasárnapi boltzár nyomán a munkavállalók érdekében.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány nyitott az egyeztetésre a vasárnapi bérpótlékról az érdekképviseletekkel.

Németh Szilárd a Fidesz részéről újra a Political Capital sok évvel ezelőtti, a Nemzetbiztonsági Hivatalnak írt tanulmányait kritizálta, amire Kontrát Károly belügyi államtitkár hibás döntésnek nevezte, hogy az intézmény tanulmányokat rendelt 2006. és 2010. között a társaságtól.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×