Több ponton máshogy képzeli el a pedagógus életpályamodellt a fidesz alelnöke, mint az oktatási államtitkár.

Csak a béremeléssel párhuzamosan lehet előírni, hogy a pedagógusok kötelezően heti 32 órát tartózkodjanak az iskolában - mondta Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság fideszes elnöke. Ezt adott esetben a köznevelési törvényben is deklarálná.

A béremelésre jövőre biztosan nincs pénz, és félő, hogy 2013-ban is kis összegű emelésre lesz lehetőség - mondta Pokorni Zoltán. Ez pedig nem hoz fordulatot, nem teszi a fiatalok számára vonzóvá a tanári pályát.

Õ az életpályamodellt fordítva képzeli el, mint az illetékes államtitkárság. Szerinte a kezdő tanároknak kell több pénzt adni, így vonzóbbá tenni a pályát.

A pedagógusok minősítésénél is ellentét van közte és az államtitkár között. Pokorni Zoltán szerint nem elég egyszer megítélni egy tanár munkáját, külső megmérettetésen 5-8 évente át kellene esni. Olyan védjegyszerű minősítési rendszer kell, ami valóban jó minőségű, és a pedagógusnak nagyobb jövedelmet garantál - fogalmazott.

Az oktatási bizottság elnöke szerint sem lehet három év alatt 88 milliárddal csökkenteni a felsőoktatás finanszírozását. Ez a Széll Kálmán-tervben szerepelt, és az oktatási államtitkár is kifogásolta.

Kell az országnak a sok diplomás

Pokorni Zoltán az Arénában arról is beszélt, hogy nem igaz, hogy nincs szükség sok egyetemistára, diplomásra. Az más kérdés, hogy a képzésüket az állam tudja-e finanszírozni. Az Egyesült Államokban, Japánban és Dél-Koreában például, jelentős arányban tudnak bevonni magántőkét a felsőoktatásba. Európában és Magyarországon viszont folyamatosan a tandíj körül "körözünk", miközben az hatékony ugyan, de igazságtalan - vélekedett.

Pokorni Zoltán szerint a diákhitel a jó válasz, ha problémák vannak a költségvetésben, akkor ezen a módon lehet bevonni pluszforrásokat a felsőoktatásba. Önköltséges képzés esetén azonban a diákhitelt nehéz törleszteni, ezért szerinte az lenne a megoldás, ha azt nem a diák fizetné vissza, hanem a munkaadó. Ez igazságos módon szétterített költség, vélekedett, de szerinte államilag finanszírozottnak kellene maradnia a képzés többségének.

Pokorni Zoltán arról is beszélt, hogy a jövő évi költségvetés szerint 10 milliárddal kevesebb jut a felsőoktatásra - a fűnyíróelvszerű csökkentés azonban működési gondot okozhat. "Ha elhatározná a kormány, hogy mit akar a felsőoktatásban, akkor azonban ennyi pénzt meg lehet spórolni, hiszen szűkösség és pazarlás is van" - fogalmazott.

Szerinte a legnagyobb pazarlás, hogy a hallgatók 40 százaléka nem fejezi be a tanulmányait. A hallgatói önkormányzat kreditalapú finanszírozást javasolt, szerinte ez figyelemreméltó és jó elképzelés. "Amit teljesít a hallgató, azt kell finanszírozni, amit nem teljesít, azt ő fizeti" - mondta, ezért nem érti, hogy az oktatási államtitkárság miért utasította el azonnal ezt az elképzelést.

Pokorni Zoltán szerint nem jó megoldás a felvételi feltételéül tenni a középfokú nyelvvizsgát. Beszélt arról is, nem azért nincs elég szakképzett ember, mert sokan járnak egyetemre, hanem azért, mert a szakképzés területén mérhetetlen a pazarlás, évek óta nem találnak megoldást a hátrányos helyzetű gyerekek bevonására, pedig ez lenne az igazi feladat. Országos szinten a szakképzést elkezdők 35 százaléka morzsolódik le, a fővárosban ennél sokkal rosszabb az arány - mondta az oktatási bizottság fideszes elnöke.

Egyeztetnek az államtitkárral

Az oktatási koncepciókat illetően is eltér az oktatási államtitkár és Pokorni Zoltán álláspontja - mondta a Fidesz politikusa, aki a vitás pontok között említette, hogy hány éves kortól legyen kötelező az óvoda, az iskola.

A kormány által elfogadott köznevelési koncepció alapvetően három éves kortól tenné kötelezővé az óvodát, de lehetővé tesz kivételeket. Pokorni Zoltán viszont éppen fordítva gondolja: négy éves kortól tenné kötelezővé az óvodát, a hátrányos helyzetű családokat pedig anyagilag ösztönözné, hogy korábban kezdjék óvodába járatni a gyerekeiket.

Azzal sem ért egyet, hogy kötelezően hét éves korban kelljen elkezdeni az iskolát - akár iskolaérett a gyerek, akár nem. Szerinte ezzel stigmatizálják a gyerekeket. Ráadásul, mivel elenyésző azoknak az aránya, akik nyolc évesen kezdik a tanulást, nem is szükséges ilyen "csapdát" állítani.

Az oktatáspolitikus kulcskérdésnek nevezte az iskolák fenntartását. A kormány elképzelése szerint alapesetben az állam lesz az intézmények fenntartója, de az önkormányzatok visszakérhetik az iskolákat. Ez fordítva ideálisabb lenne - vélekedett Pokorni Zoltán.

Beszélt arról is, hogy a kész köznevelési koncepcióba nem nagyon épültek be azok az elemek, amelyekről korábban megállapodtak az oktatási államtitkárral - ezért egyeztetnek megint. Bízik benne, hogy elképzeléseik közül valamennyi beépül a tervezetbe - ha nem, akkor a frakciót próbálja majd meggyőzni arról, hogy létezik másféle út is - mondta Pokorni Zoltán.

Az Aréna műsorát meghallgathatja itt!