A sajtutánzatokat, amelyek növényi eredetű összetevőket, tejipari melléktermékeket is tartalmaznak, illetve csak növényi eredetű alapanyagokból készülnek, a XX. század második felében azért fejlesztették ki, hogy a tejérzékeny emberek is fogyaszthassanak sajthoz hasonló élelmiszereket. A gyártók persze hamar rájöttek, hogy ezek a termékek sokkal olcsóbban előállíthatók, így ma már a legtöbb üzletben a valódi sajtokkal egy helyen kelletik magukat.

Bár a sajtutánzatok nem valódi sajtok, általában a vásárlók megtévesztésére alkalmas csomagolással látják el őket - mondta az InfoRádiónak az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértője. Dömölki Lívia hangsúlyozta: arra szeretnék felhívni az emberek figyelmét, hogy olvassák el a sajtpultokban kapható termékek csomagolásán feltüntetett szöveget, abból ugyanis egyértelműen kiderül, hogy valódi sajtot, vagy utánzatot tartanak a kezükben.

A sajt ugyanis általában három összetevőből, tejből, oltóenzimből és esetleg sóból áll, az imitátumokban azonban a növényi zsír mellett van keményítő, tartósítószer, savópor és stabilizátor. A szakértő megjegyezte: a keményített növényi zsír nem tesz jót a szervezetnek, mivel transz-zsírsavakat tartalmaz. Kutatások szerint ezek nagy mennyiségben való fogyasztása elősegíthet a szívbetegségek vagy a diabétesz kialakulását.

Dömölki Lívia arról is beszélt, hogy a fogyasztóvédők a kiválasztott termékeket ízük, állaguk és a csomagolásukon olvasható információk alapján értékelték. Laboratóriumban azért nem vizsgáltatták be őket, mert tapasztalatuk szerint a gyártók az összetételt helyesen tüntetik fel a címkén.

Sokat elárul tehát a sajtnak tűnő termékekről az, ha a azok csomagolásán több sorban olvasható az összetevők listája, valamint ha sajtra utaló fantázianevet (sonkás kocka, Trapp Pista, Csízió) ad neki a gyártó - fűzte hozzá a szakértő.