A határozat előzménye, hogy a testület 2011 februárjában már megállapította: alkotmányellenes a alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott munkavállalók indokolás nélküli felmentésének lehetősége - mondta az InfoRádiónak az Alkotmánybíróság szóvivője.

A mostani határozatában az Ab kimondta: a korábban kifejtett alkotmányossági indokok alapján a munkáltató részére biztosított korlátlan felmentési jogkör a köztisztviselők esetében is alkotmányellenes. Az indokolás nélküli felmentés lehetősége a köztisztviselők esetében is sérti ugyanis a jogállamiság elvét, a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz fordulás jogát, valamint az emberi méltósághoz való jogot.

Sereg András szóvivő hozzátette: a két határozat között az a különbség, hogy az első május 31-ével, a mostani pedig a kihirdetést követő nappal válik hatályossá.

Az Alkotmánybíróság most sem vitatta, hogy az államszervezet hatékony működése indokolhatja a közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselők felmentési lehetőségének könnyítését a korábbi szabályozáshoz képest. Ennek azonban álláspontja szerint nem lehet módja a munkáltatói jogok gyakorlójának korlátlan döntésre való felhatalmazása.

Reakciók

Tudomásul veszi a Fidesz az Alkotmánybíróság keddi döntését, amelyben alkotmányellenességre hivatkozva megsemmisíti a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátását lehetővé tevő törvényi rendelkezést. A nagyobbik kormánypárt ügyvezető alelnöke azt mondta, megkeresik az alkotmányos megoldást.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint, ha az állampolgárokra nézve kötelező, akkor a jogalkotókra is az az Alkotmánybíróság keddi döntése. A kisebbik kormánypárt közölte: pontosan tanulmányozni kívánják az Alkotmánybíróság döntését, és ennek megfelelően rendezik majd a kérdést.

Az MSZP arra szólítja fel a kormányt és a köztisztviselőket alkalmazó önkormányzatokat, hogy azonnal állítsák le a kormánytisztviselők és a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátását - mondta Lamperth Mónika, a szocialisták közjogi kabinetvezetője az Alkotmánybíróság döntését kommentálva.

Az Ab döntésével kapcsolatban az MSZP-s politikus leszögezte: a testület visszaigazolta a szocialisták érveit, miszerint jogállamban senkit sem lehet alkotmányos jogaitól megfosztani, az indoklás nélküli elbocsátás pedig sérti a munkához, a közhivatal viseléséhez, valamint az emberi méltósághoz való jogot. Azt is mondta: a kormány nem gyakorolhat "totális hatalmat" a köztisztviselők felett.

A Jobbik aggodalmai beigazolódásaként, megnyugvással veszi tudomásul az Alkotmánybíróság döntését. Bertha Szilvia, a párt országgyűlési képviselője közleményében egyebek mellett arra emlékeztet, hogy a Jobbik korábban beadványban kérte a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény ezen pontjának megsemmisítését.

Az LMP üdvözli az Alkotmánybíróság döntését. Szilágyi Péter, a párt országgyűlési képviselője közölte: az Ab döntése arra figyelmezteti a Fideszt, hogy a készülő új alaptörvény ellenére sem vonhatja ki magát a jelenlegi alkotmány hatálya alól. A politikus hozzátette: azt várják a kormánypártoktól, hogy a jövőben tartózkodjanak az alkotmányellenesnek minősített elbocsátási forma alkalmazásától, illetve dolgozzanak ki egy megfelelő eszközt az így elbocsátott dolgozók kárpótlására.