A kormány második ülésén elfogadta Bajnai Gordon miniszterelnök válságkezelő tervét. A kabinet ülését követően a kormányfő elmondta, hogy a program 5 és fél-6 százalékos GDP csökkenéssel számol, és a jövő évre is gazdasági zsugorodást prognosztizál.

"A kormány a most megismert makropálya alapján azonnal szeretne újra tárgyalni az IMF-el és az Európai Bizottsággal, azért, hogy megismertessük az új előrejelzéseinket, megmutassuk azt az intézkedés-csomagot, amellyel továbbra is biztosítani tudjuk Magyarország egyensúlyát, és ehhez szeretnénk megnyerni, fenntartani ezen szervezetek támogatását, ami eddig is mögöttünk állt." - mondta Bajnai Gordon.

A kormány lépne a deviza-hitelesek érdekében és ösztönözné a banki kihelyezéseket. Bajnai Gordon elmondta, hogy az egyensúly helyreállításáért a közszféra béreit két évre rögzítenék. Ez nem az egyéni fizetéseket, hanem azt az összkifizetést érinti, ami a közszféra egészének áll rendelkezésére. Várhatóan felülvizsgálják a közszféra második félévi keresetkiegészítését is.

A 13. havi nyugdíjhoz hasonlóan a közszféra 13. havi fizetését is megszüntetnék, illetve az ország teljesítményéhez kötnék.

"Úgyis mondhatnám nagyon egyszerűen, hogy egy együtt sírunk, együtt nevetünk országot szeretnénk, a mai részérdekektől szétszedett ország helyébe építeni, ehhez szeretnénk az első lépéseket megtenni, például azzal, hogy a 12 havi béren vagy nyugdíjon felül jelentkező kifizetések az ország növekedéséhez kapcsolódjanak, arra ösztönözzenek, hogy mindenki abban legyen érdekelt." - mondta Bajnai Gordon.

A kormány fokozatosan 65 évre emelné a nyugdíjkorhatárt, elhalasztaná a 2009-re tervezett nyugdíjkorrekciót, a 2010-re tervezett nyugdíjkorrekciót pedig elhagyná.

Bajnai Gordon kitért arra is, hogy 10 százalékkal csökkentenék a táppénzt, a családi pótlékot két évre rögzítenék, a gyes és gyed időtartamát a jelenlegi háromról fokozatosan két évre csökkentenék, a lakástámogatások rendszerét július elsejétől felfüggesztenék és felülvizsgálnák, a gázár- és távhőtámogatásokat pedig csökkentenék, és fokozatosan megszüntetnék.

Mindezzel a kormány számításai szerint csaknem 1300 milliárd forintot takarít meg az ország 2009-ben és 2010-ben.

Az adórendszer átalakításáról Bajnai Gordon elmondta, hogy a kormány az idén - a minimálbér kétszereséig - 5 százalékkal csökkenti a munkaadói járulékot, a személyi jövedelemadó alsó sávhatárát pedig egymillió-hétszázezerről egymillió-kilencszázezer forintra emeli. Az áfa 20-ról 25 százalékra nő, de átmenetileg egy középső áfakulcsot is bevezetnek, ami a tejtermékek, pékáruk és a távfűtés esetében 18 százalékos kulcsot jelent.

2010-től már minden jövedelmi szinten csökkentenék 5 százalékkal a munkaadói járulékot, megszüntetnék a tételes egészségügyi hozzájárulást, a munkavállalói bruttó bér és a járulékok pedig együttesen képeznék az adóalapot. Szintén jövőre csökkentenék az szja kulcsokat, az alsó sávhatárt pedig négy- és ötmillió forint között húznák meg. A kormány tervei szerint mindezek eredményeként a munkavállalók többsége alacsonyabb személyi jövedelemadó-kulcs alá tartozhat. Adóalapba vonnák az adóparadicsomokba menekített jövedelmeket, felgyorsítanák az ingatlanadóval kapcsolatos konzultációt és egyszerűsítenék a társaságok adózását.

Bajnai Gordon hangsúlyozta: a program alternatívája - tehát ha Magyarország nem cselekszik gyorsan, és elégségesen - az ország tartós recessziója.

"Ez azt is jelenti, hogy mivel csökken a gazdaság, csökken a GDP évről évre, és magas a bizalomhiány, egyre nagyobb lesz Magyarország adóssága, és egyre komolyabb lesz az az aggodalom, ami ma még nem lehet komoly, hogy Magyarország képes-e középtávon kifizetni az adósságát." - tette hozzá.

Mindez a kormányfő szerint a forint árfolyamának további gyengüléséhez vezetne, eközben az ország egészében nőne a vállalati csődök száma és százezres nagyságrendben kerülnének veszélybe munkahelyek.