A Nézőpont Intézet honlapján közzétett eredmények szerint változatlanul őrzi előnyét a Fidesz-KDNP, a kormánypártok akár 50 százalék feletti szavazataránnyal is számolhatnak – derül ki a Nézőpont Intézet felméréséből. Várhatóan egyébként ötpárti lenne a parlament, a Jobbikra 15, míg az MSZP-Párbeszéd listára 11, az LMP és a DK listáira pedig egyaránt 8 százalék szavazna.

A felmérés alapján a teljes felnőtt népesség körében 41 százalék szimpatizál a kormánypártokkal. Ez az arány a Jobbik esetében 9, az MSZP táborát nézve 5, míg az LMP és a DK tábora 4-4, a Momentum Mozgalomé 2, a Kétfarkú Kutya Párté pedig 1 százalék.

A legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciája) a Fidesz-KDNP-re továbbra is 52 százalék szavazna. A Jobbikot a biztos szavazók körében 15 százalék választaná. Az MSZP-Párbeszéd listára jelenleg 11, az LMP-re és a DK-ra egyaránt 8 százalék szavazna.

A Momentum szavazataránya 3, míg a Kétfarkú Kutya Párté 2 százalék lenne a biztos szavazók körében, így a két párt várhatóan nem jutna be a parlamentbe. Minél magasabb lesz a választási részvétel, annál inkább veszélyeztetebb a 10 százalék alatti pártok bejutása.

Az utóbbi egy hónapban emelkedett a kormány maradására vágyók (40 százalék) és a kormányváltást akarók (46 százalék) aránya is. A kormányt leváltani kívánó, a választási részvételét ígérő, de ebben a pillanatban pártnélküli választópolgárok lehetséges szavazatai majdhogynem egyenletesen szétoszlanak az ellenzéki pártok között. Kormányváltást szeretne 900 ezer olyan magyar választó, akik viszont a közvélemény-kutatónak nem árulják el pártpreferenciájukat, derült ki a Závecz Research Index megbízásából készített felméréséből.

Az aktív párt nélküli kormányváltók 40 százalékos valószínűséggel támogatják majd a Jobbikot, de a többi párt reményei is szinte ugyanekkora mértékűek. Az MSZP-Párbeszéd és az Együtt listájára 38-38 százalékos eséllyel voskolnak, DK-ra 37, az LMP-re 36 százalékossal, míg a Momentumra 34 százalékossal.

A választópolgárok relatív többsége, 47 százaléka azt gondolja, hogy a Fideszt nem lehet leváltani, de ez a véleménycsoport lényegében három hónapja ugyanekkora méretű. A kormánypárt legyőzését viszont egyre többen tartják lehetségesnek: januárban 33, februárban 35, most pedig 39 százalék. A kormányváltás hívei még mindig pesszimistábbak, mint a kormány maradását kívánók, de a győzelemben való hitük valamelyest erősödött.

Az év elején 65, a múlt hónapban 66, most 70 százalékuk bízik abban, hogy leváltható a Fidesz április 8-án.

A kormány maradását akarók körében ennél nagyobb, de stagnáló az optimisták aránya: 82-83 százalék.

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából készített közvéleménykutatása szerint a bizonytalan szavazók aránya az elmúlt hónapban 36 százalékra csökkent. Tíz bizonytalan szavazóból továbbra is hat szavazó tekinthető teljesen bizonytalannak, egyharmadnyian vannak a titkolózó szavazók, akik már tudják, hogy kire szavaznak, de nem árulják el. A választásukat titkolók majd' háromnegyede (72 százalék) elégedetlen azzal, ahogy az országban mennek a dolgok. Ez négy százalékpontos növekedés a múlt hónapban mérthez képest. A valóban bizonytalanok körében is hasonló az arány: 74 százalék elégedetlen.

Tíz választását titkoló szavazóból hat (59 százalék) kormányváltást szeretne, ez három százalékponttal magasabb, mint a múlt hónapban. A valóban bizonytalanok körében 48 százalék szeretne kormányváltást, 15 százalék ellenében; a múlt hónaphoz képest a kormányváltást akarók aránya két, a Fidesz kormányzást akarók aránya pedig egy százalékpontot növekedett.

Tízből hat nem kormánypárti szavazó elképzelhetőnek tartja, hogy egy baloldali együttműködésre szavazzon, ha úgy látná, hogy annak van esélye legyőzni a Fideszt.

Ez az arány majd' kétharmados, ha a Fidesz kétharmadának megakadályozása a tét. Tíz LMP szavazóból nyolc, és a Jobbik szavazók majd' kétharmada kész balra átszavazni, ha győzelmi esélyt lát azon az oldalon. Ha a Fidesz kétharmadának a megakadályozása a cél, akkor tíz LMP szavazóból több mint kilenc, és a Jobbik szavazók több mint kétharmada kész az átszavazásra.

A teljes felnőtt népesség körében 50 százalék választaná ismét miniszterelnöknek Orbán Viktort – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Idők számára készült közvélemény-kutatásából. A felmérés alapján

Vona Gábort immár Karácsony Gergely és Szél Bernadett is megelőzte a kormányfő-jelöltek versenyében.

A miniszterelnök-jelölti versenyben a teljes felnőtt népességet nézve Orbán Viktort 50 százalék támogatja, míg Karácsony Gergelyt 13, Szél Bernadettet 8, Vona Gábort 7, Gyurcsány Ferencet 3, Fodor Gábort és Fekete-Győr Andrást pedig egyaránt 1 százalék.

A Republikon Intézet március közepi legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP továbbra is a legnépszerűbb a pártok között, és biztosan bekerülne a parlamentbe a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd is. A megkérdezettek 38 százaléka továbbra sem mondta meg, kire szavazna vasárnap.

A pártválasztók körében a Fidesz 49, a Jobbik 19, az MSZP-Párbeszéd 17 százalékon áll – mondta az InfoRádiónak Virág Andrea, az intézet elemzője. A kisebb pártok közül a DK 5, az LMP 4, a Momentum és az Együtt pedig 2-2 százalékos támogatottságot tudhat magáénak – tette hozzá.

A teljes népesség körében egyedül a Fidesz népszerűsége változott: 1 százalékpontot erősödve 30 százalékon állnak. A Jobbikra a teljes népesség 12 százaléka voksolna, míg az MSZP-Párbeszédre 11, az LMP-re és DK-ra 3-3, az Együttre, illetve a Momentumra pedig 1-1 százalék.

A válaszadók 38 százaléka nem tudta vagy nem akarta elmondani, hogy mely párt mellett tenné le a voksát. „Az elmúlt hónapokban nem változott jelentős mértékben a bizonytalanok száma, nem láthatjuk azt, hogy a választásokhoz közeledve drasztikusan csökkent volna a bizonytalanok aránya” – emelte Virág Andrea.

A közvélemény-kutató igyekezett megbecsülni a választás alakulását 60 százalék feletti részvétel esetén. Ebben az esetben három biztos bejutó párt van: a Fidesz-KDNP 41 százalékos támogatottsággal, a Jobbik 21, illetve az MPSZ-Párbeszéd 19 százalékkal. Az LMP, a DK és a Momentum parlamentbe kerülése bizonytalan a szakértő szerint.