Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett

Elemzők az Arénában: ilyen lehet majd az eredmény április 8-án

A Nézőpont Intézet szerint 65 százalék körül, a Publicus Intézet szerint pedig 65 és 70 százalék lehet a részvételi arány a vasárnapi parlamenti választáson - hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont csoport és Pulai András, a Publicus Intézet vezetője vendége lesz az InfoRádió vasárnap este 7 órakor kezdődő választási műsorának is.


A Publicus Intézet mérései szerint két százalékpontot csökkent a Fidesz támogatottsága az összes megkérdezett körében, így ez 25 százalék, egy százalékot nőtt az MSZP-P, kettőt a Jobbik, ezzel Vona Gábor pártja beelőzött: 13 és 14 százalék a két párt támogatottsága - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az intézet vezetője, Pulai András. Hozzátette: egy százalékpontot csökkent az LMP és a DK is, ezzel 6, illetve 5 százalékon állnak. Egy százalékpontot növekedett a Momentum, így 2 százalékos a támogatottsága.

A Publicus Intézet szerint a Momentum, a Kétfarkú és az Együtt várhatóan nem fog bejutni a Parlamentbe, az LMP és a DK esetében erre eléggé nagy az esély, "hacsak nem lesz irtózatosan magas a részvételi arány" - hangsúlyozta Pulai András.

A Nézőpont szakértői becslést publikált - mondta Mráz Ágoston Sámuel. Hozzátette: ez abban tér el a kutatástól, hogy nem egyszerűen egy adatfelvételnek az eredménye, hanem egyéb szempontokat is megpróbál figyelembe venni, például a választástörténeti adatokat, a részvételre vonatkozó becslést. Ezek alapján 43 százalékos listás eredményt valószínűsítünk a Fidesznek, ez közelítően megfelel a párt 2014-es eredményének - közölte a Nézőpont csoport vezetője.

A Jobbikra vonatkozó becslésük 22 százalék (a párt 4 évvel ezelőtt 20,5 százalékot ért el). Az MSZP-P esetében "mi 11 százalékot látunk" - mondta Mráz Ágoston Sámuel. Hozzátette: ez nagy különbség a többi közvéleménykutatóhoz képest, mert vannak, akik 20 százalék közelében látják őket.

A Nézőpont becslése szerint a Demokratikus Koalíció és az LMP egyaránt 8-8 százalékot érhet el. Abban, hogy kik esnek ki, a Nézőpont és a Publicus vezetője egyetértett, bár Mráz Ágoston Sámuel megjegyezte, hogy ők a Momentum esetében 3 százalékot mértek. A Kétfarkú pártnál 2 százalékot reálisnak tart a Nézőpont.

A Publicus szakértői becslése is hasonló módszertannal készül - mondta Pulai András. Amennyiben 65 és 70 százalék között lesz a részvétel, akkor szerintük a Fidesz 41 +/- 2 százalékpontos eredményt érhet el országos listán. Az MSZP-P esetében ez 19 százalék, Jobbik: 21, LMP: 7, a DK esetében 6 százalékpontos eredmény várható.

A Nézőpont szerint 65 százalékos lehet a részvételi arány április 8-án - mondta Mráz Ágoston Sámuel. Hozzátette: ez 4 százalékponttal magasabb, mint 2014-ben. Szerintük azért nem valószínű a 65 százaléknál magasabb, esetleg a 70 százalékos részvétel, mert a 2002-es választási helyzettel szemben most nem két párt, illetve két miniszterelnök-jelölt nagyon kiélezett versenyfutásáról van szó.

Most az ellenzéki választóknak nagyon meg kell gondolniuk, hogy melyik pártnak szavaznak bizalmat, ez ellenhatást fejthet ki a magas részvétellel szemben - vélekedett a Nézőpont csoport vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szurkolói zóna lett Budapestből – fotók

Szurkolói zóna lett Budapestből – fotók

Megérkezett a két döntős csapat szurkolótábora a Puskás Arénához, budapesti vonulásuk után.

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×