Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
Robert Fico szlovák miniszterelnök a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az ungvári megbeszélésük után tartott sajtóértekezleten 2025. szeptember 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA

Robert Fico: Szlovákia is blokkolhatja az Ukrajnának szánt uniós hitelt

A pozsonyi kormányfő kedden Párizsban tárgyal Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével az Ukrajnán keresztüli olajszállítás ügyéről. A szlovák miniszterelnök azt kéri majd, hogy engedélyezzék a Barátság kőolajvezeték sérülésének helyszíni ellenőrzését, és jelezte: Szlovákia szükség esetén kész átvenni Magyarországtól az Ukrajnának szánt uniós hitel blokkolását.

Robert Fico szerint Szlovákia számára létfontosságú az Ukrajnán át érkező kőolajszállítás fenntartása. Úgy fogalmazott: ha ez megszűnne, az jelentős gazdasági veszteséget okozna az országnak, mind az olaj ára, mind a szállítási költségek miatt. A miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy a pozsonyi Slovnaft finomító az olajválság kihirdetése után már a stratégiai állami tartalékokból kezdett olajat felhasználni.

A kormányfő a párizsi találkozón azt a kérdést is fel kívánja vetni az Európai Bizottság elnökének, hogy meddig részesíti előnyben az unió egy nem tagállam – vagyis Ukrajna – érdekeit az uniós tagországok, köztük Szlovákia és Magyarország létfontosságú nemzeti érdekeivel szemben. A szlovák miniszterelnök ismételten azt is kérni fogja Brüsszeltől, hogy

tegye lehetővé a Barátság kőolajvezeték állítólagos sérülésének helyszíni megtekintését.

A kormányfő szerint a rendelkezésre álló információk és műholdfelvételek azt mutatják, hogy a vezetékkel valójában nincs komoly probléma. Hozzátette: ha mégis bebizonyosodna, hogy sérülés történt, Szlovákia kész technikai segítséget és javítási kapacitást is felajánlani.

Robert Fico arról is beszélt, hogy Pozsony szükség esetén „átveheti a stafétát Magyarországtól” az Európai Unió Ukrajnának szánt hitelének blokkolása ügyében – ezzel az áprilisi magyar választásokra utalt. A szóban forgó, mintegy 90 milliárd eurós hitelcsomag jóváhagyása jelenleg több tagállam ellenállása miatt akadozik. Fico szerint a hitel blokkolása legitim eszköz lehet arra, hogy nyomást gyakoroljanak az olajszállítás helyreállítása érdekében.

A kormányfő úgy véli, az ukrán vezetés azzal számolhat, hogy a közeljövőben – például a magyarországi választások után – kedvezőbb politikai helyzet alakul ki, és akkor ismét megindulhat az olajszállítás.

Robert Fico szerint azonban ebben az esetben is szükség lehet arra, hogy más ország vegye át a vétó szerepét.

Közben Richard Takáč szlovák mezőgazdasági miniszter azt javasolta a kormányfőnek, hogy a keddi párizsi látogatást követően semmiképpen se utazzon tárgyalni Kijevbe. A tárcavezető szerint az ukrán politikai helyzet miatt biztonsági kockázatot jelentene egy ilyen látogatás.

„Azt sem javaslom, hogy egyetlen lépéssel is belépjen Ukrajna területére, mert

azután, hogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij megfenyegette Orbán Viktort, nagy a valószínűsége – és én személyesen meg vagyok erről győződve –, hogy Ukrajnában vannak emberek, akik képesek lennének lelőni a szlovák miniszterelnököt csak azért, mert szuverén álláspontja van,

és más véleményt képvisel, mint amit Zelenszkij úr szeretne” – tette hozzá a szlovák agrártárca vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

A rendőrség egy kórházból önkényesen távozó, életveszélyes sérüléseket szenvedett angol férfit keres, akit délután vittek kórházba miután elektromos rollerrel esett el – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×