Folyamatosan érkeznek az amerikai hadihajók a Perzsa-öböl térségébe, és megfigyelők szerint nőtt az amerikai harci gépek száma a körzetben. A háború fenyegetése ellenére azonban a héten még a diplomáciáé a szó: Washington és Teherán újabb nukleáris tárgyalási fordulót tart Genfben. A megbeszélések azt jelzik, hogy a Trump-kormányzat úgy látja, Irán hajlandó érdemi engedményeket tenni, például csökkenteni magas dúsítású uránkészletét, és bizonyítani próbálja, hogy nem törekszik atomfegyver előállítására.

Az Egyesült Államok ezzel párhuzamosan hajtott végre jelentős katonai átcsoportosítást a Közel-Keleten, ami újabb konfliktustól való félelmeket gerjesztett. Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter ugyanakkor az amerikai CBS televíziónak azt mondta: továbbra is jó esély van diplomáciai megoldásra, és akár gyors megállapodás is születhet. Mindezekkel együtt hozzátette:

ha az Egyesült Államok támadást indít, Iránnak „minden joga megvan a védekezéshez”.

A tárgyalásokkal párhuzamosan Iránban ismét utcára vonultak a diákok. Teheránban és az északkeleti Masad városában vasárnap már második napja tartottak a tiltakozások. A közösségi médiában terjedő felvételek szerint Masadban összecsapások robbantak ki a tüntetők és a rezsimhez hű Baszidzs milícia tagjai között. Az egyetemek múlt hét végén nyitottak meg újra, először a decemberi és januári zavargások óta. A korábbi megmozdulások során ezrek haltak meg. A hivatalos adatok szerint valamivel több mint háromezer ember, emberi jogi szervezetek szerint viszont legalább hatezer ember, köztük is sok fiatal.

A teheráni vezetés nem engedte be az ENSZ tényfeltáró bizottságát, mert elegendőnek tartja a saját vizsgálatát. Eközben az amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff arról beszélt: Donald Trump nem érti, miért nem engedett még Irán az amerikai nyomásnak. Mint fogalmazott, az elnök kíváncsi, miért nem „kapitulált” Teherán az erős katonai jelenlét láttán.

Irán álláspontja szerint joga van békés célú urándúsításra, szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett. A felügyeletet a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség látná el, melynek képviselőit az iráni rezsim korábban már fékezett a munkájában, és félrevezetett.

A tervek szerint Irán mérsékelné magas dúsítású uránkészleteit, teljes hozzáférést adna a lebombázott nukleáris létesítményekhez, cserébe pedig szankciók enyhítését várja.

Washingtonban közben mérséklődtek a katonai csapást forszírozó hangok. Lindsey Graham republikánus szenátor korábban nyíltan az iráni létesítmények bombázását szorgalmazta, ám most úgy tűnik, a Fehér Ház inkább diplomáciai megoldást keres. Donald Trump számára azonban belpolitikai kihívás, hogy egy új megállapodást jobbnak tudjon beállítani, mint a 2015-ös nukleáris egyezmény volt, amelyből első elnöki ciklusa alatt léptette ki az Egyesült Államokat.

A szakértők szerint egy lehetséges kompromisszum formálisan meghagyná Irán jogát a békés célú urándúsításra, de a gyakorlatban erősen korlátozná annak mértékét.

A belpolitikai helyzet azonban tovább bonyolítja a képet. A mérsékeltnek tartott iráni elnök, Maszúd Peszeskján több közeli szövetségesét őrizetbe vették a reformpárti koalícióból. Elemzők szerint a tényleges tárgyalási stratégiát egy szűkebb kör irányítja, miközben úgy tűnik, higy az ország legfőbb vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah háttérbe húzódik.