Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Hajók közlekednek a Perzsa-öbölt az Ománi-öböllel összekötõ Hormuzi-szorosban az ománi Haszabból nézve 2025. június 24-én. Az iráni parlament megszavazta a Hormuzi-szoros lezárására vonatkozó intézkedést, miután az Egyesült Államok 2025. június 22-én csapást mért Irán három kulcsfontosságú nukleáris létesítményére.
Nyitókép: MTI/EPA/Ali Haider

Szakértő: Donald Trump nem igazán akarhat támadni, Iránban nincs esély a rendszerváltásra

N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa az InfoRádióban úgy vélekedett, három kérdésben egyszerre akar eredményt elérni az amerikai elnök, eltérve a korábbi amerikai irányvonaltól. Arra viszont a szakértő nem lát esélyt, hogy az amerikai elnök elképzelésének megfelelően rendszerváltás legyen a közel-keleti országban.

Újabb tárgyalási fordulót tartottak kedden Genfben az iráni atomprogramról a teheráni és a washingtoni kormányzat illetékesei. Az Egyesült Államok azt állítja, hogy Irán atomfegyvert akar, Teherán ezt tagadja. A korszakos vitát és annak jelenlegi állását kommentálva N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa az InfoRádióban elmondta,

már az is eredmény, hogy a felek leültek tárgyalni – igaz, nem szemtől szembe, hanem külön helyiségekben, ománi diplomaták segítségével érintkezve –, és már nem is először,

ráadásul mindkét fél részéről pozitív hírek jönnek azzal kapcsolatban, hogy „merre kell menni” és hogy mik azok a kérdések, amelyek mentén megegyezés körvonalazódhat.

A szakértő szerint három kérdés van:

  1. a nukleáris kérdés: Irán hajlandó tárgyalni róla, mivel állítja, nincs nála nukleáris fegyver, és nem is akar
  2. Irán rakétaképessége: Irán rendelkezik a Közel-Keleten a legtöbb rakétával
  3. Ellenállás Frontja: ez Irán Izraelhez földrajzilag közeli kapcsolatrendszere, amellyel kapcsolatban az amerikai elképzelés az lenne, hogy a másik két kérdéssel együtt ezt is rendezni kell.

A két delegáció azzal vált el – ha lehet hinni a híreknek –, hogy valamiféle szövegtervezetet az egyetértési pontokról összeállítanak a felek, és ha ez kész, újra leülnek.

A tárgyalás idejére Donald Trump a térségbe vezényelt két hatalmas repülőgép-hordozót is, a két esemény amerikai optikából össze is függ, csakhogy N. Rózsa Erzsébet szerint az a probléma – és erről amerikai politikai körökben is vitatkoznak –, hogy védelempolitikai elöljárók szerint szó sem lehet Irán megtámadásáról, mivel beláthatatlanok a következmények, Amerika márpedig aligha akar most még egy háborút épp ott; emlékeztetett, tavaly már volt egy 12 napos háború, amelyből kiderült, Irán készen áll válaszcsapásra, akár hadihajó elsüllyesztésére is képes lehet.

Egyetért azon elemzői vélekedésekkel, amelyek szerint Irán egységesül, amint külső ellenség jön, mivel Irán nemzetállam.

A tárgyalások közben Irán a Forradalmi Gárda hadgyakorlatára hivatkozva lezárta a Hormuzi-szorost, vagyis a Perzsa-öböl bejáratát, ahol áthaladnak a világ olajának egyharmadát szállító tankerek, erre pedig reagált az olajpiac is.

Ezt kommentálva tisztázta: néhány órás lezárásról volt szó, a hadgyakorlat pedig elrettentési célokat szolgált. Részletekbe bocsátkozva elmondta, az iráni állam hivatalos fegyveres erőinek két szárnya van,

  1. a hagyományos hadsereg és
  2. az Iszlám Gárda,

utóbbi felügyeli ma a Perzsa-öböl mint tengeri területet, ők is zárták le, de csak részlegesen, hiszen így az ő olajuk sem jut ki az öbölből.

„A hagyományos hadsereg tengerészete pedig kívül a Hormuzi-szoroson, a világtengereken rendelkezik képességgel, tehát munkamegosztás van, ezért gondolom, hogy az Iszlám Gárda szervezte ezt a katonai gyakorlatot. Egyébként tavaly és most február végén is lesz orosz–kínai–iráni tengerészeti hadgyakorlat, ez a Hormuzi-szoroson kívül lesz, az Ománi-öbölben” – ecsetelte a szakértő.

Donald Trump egyébként úgy nyilatkozott a vérbe fojtott iráni tüntetések után, hogy csak egy rendszerváltásnak lenne esélye, hogy változzon az iráni helyzet. Ennek realitásáról szólva elmondta, hogy

Iránban bár vannak ellenzéki megszólalók, ellenzéki hangok, pártok nincsenek, azok be vannak tiltva, nincs szervezett erő a hatalmon kívül, így pedig nem lehet rendszert váltani.

„Attól, hogy tüntetések voltak – 2009 óta –, soha senki nem gondolt arra, hogy egy politikai tüntetés miatt egy országot megtámadjon. Nincs is olyan személy vagy szervezet, amelyet támogatni lehetne, és a külföldön élő diaszpóra sincs összeszerveződve, nem egységes, nincs is kapcsolata az országgal” – tette hozzá még N. Rózsa Erzsébet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×