Az olajkitermelő arab országok ameddig tudnak, raktároznak, de egy idő után kénytelenek lesznek leállítani a kitermeléseket, aminek az újraindítása időigényes feladat lesz – így foglalta össze a Hormuzi-szoros lezárása miatt kialakult helyzet legfőbb következményeit az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Pásztor Szabolcs úgy fogalmazott, a kőolajpiac egy rendkívül integrált piac, „bármi történik az egyik szeletében, részpiacán, mindenki megérzi azt”. Ezzel indokolta azt, hogy ekkora drágulást okoz a Hormuzi-szoros lezárása, miközben korántsem a világ teljes olajkészlete halad át az Omán és Irán között található tengerszoroson. Hozzátette: amikor a szakértők a Brent típusú kőolaj aktuális világpiaci áráról beszélnek, akkor tulajdonképpen jövőbeli árkockázatokkal, szállítási költségekkel, biztosításokkal terhelt árakat elemeznek, és például egy jövőbeli szállításnak a valószínűségét becsülik meg. Ez az jelenti, hogy

ha például a piac azt mondja, 50 százalékkal drágább lesz az olaj jegyzésára, akkor valójában az az üzenet mindenkinek, hogy lesz kőolaj, de nagyobb kockázatok mentén és emiatt felárat kell fizetni.

Egy ilyen helyzetben, ami a Hormuzi-szorosnál kialakult, lassabban lehet szállítani az olajat, jóval szűkebbek a keresztmetszetek. A teherszállító kereskedelmi hajók vagy nem vállalják be ezt az útvonalat, vagy például a biztosítótársaságok csak sokkal magasabb biztosítási díjak mentén vállalják a szállítást. Az érintettek ettől függetlenül folytathatják a kitermelést egészen addig, ameddig tudják hová tenni a kitermelt kőolajat. Ez azonban természetesen plusz költségeket jelent.

Pásztor Szabolcs megjegyezte: ha a kitermelő, exportáló országoknál elfogy a kapacitás, akkor értelemszerűen leállítják a kitermelést. Az újraindítás ugyanakkor nagyon költséges, rengeteg kockázattal jár. Figyelmeztetett, hogy sok komponense van ennek az egész folyamatnak, „nem lehet rámutatni egyetlenegy szeletre”. A szakértő az árfolyamhoz hasonlította, amely mögött millió tétel van, és ehhez hasonlóan a kőolaj világpiaci ára mögött is van jó néhány.

Az olaj esetében összetettebb technológiai kritériumok vannak, szemben például a gázzal, melyet adott esetben Pásztor Szabolcs megfogalmazása szerint átmenetileg „el lehet fáklyázni”.

A kőolaj kitermelését azonban nem ennyire egyszerű leállítani, és nagyon bonyolult az újraindítás is, sőt vannak olyan kutak, amelyeknél szinte lehetetlen ezt megoldani.

Ha az történik, hogy lezárnak egy olyan nagyon fontos útvonalat, mint amilyen a Hormuzi-szoros is, akkor egy ideig töltik a tartályokat, raktároznak, majd kénytelenek leállítani a kitermelést. Ahogy az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója mondta, a „fogyasztó ebből annyit lát, hogy a benzinkúton megnyitja a töltőpisztolyt és jön az üzemanyag, de az értéklánc másik felén nem így működnek a dolgok, ott nem az van, hogy valaki megnyom egy gombot, és akkor feltör a földből a kőolaj”.

Pásztor Szabolcs viccesen megjegyezte: csak a népszerű Kacsamesék című amerikai tévés rajzfilmsorozatban láthattuk azt, hogy megkapargatták a homokot, aztán feltört a kőolaj és bugyogott, de ez a valóságban természetesen nem így történik.

Pásztor Szabolcs kitért arra is, hogy van egy úgynevezett hüvelykujj-szabály arra vonatkozóan, hogy mekkora áremelkedést hozhat a feldolgozott nyersanyagok esetében az olyan rendkívül helyzet, mint például az elhúzódó háború. Itthon a KSH folyamatosan pásztázza az árakat, tulajdonképpen egy fogyasztói kosarat készít, melyben az üzemanyagok nagyjából 6 százalékos részarányt képviselnek. A szakértők pedig azt szokták mondani,

hogyha 10 százalékkal emelkedik az üzemanyagok ára, akkor az közvetlenül, azonnal jelentkezik az inflációban is, méghozzá 0,5-0,6 százalékos szinten.

Pásztor Szabolcs kiemelte: nagyon meghatározóak a közvetett hatások, hiszen ma mindent szállítanak.

Elég csak abba belegondolni, mi mindent fogyasztunk napi szinten. Jellemzően olyan termékeket, amelyeket nem mi magunk vagy nem a környezetünk termel meg, hanem sok ezer kilométeres szállítás után érkeznek Magyarországra.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint a közel-keleti helyzet miatt most „felbolydult a világpiaci kínálat, és ezt mindenki megérzi”. Hozzátette: a közel-keleti régióból elsősorban nem Európa vásárol olajat, hanem az ázsiai térség egyes országai, mint például Japán, Dél-Korea vagy Kína. Európa kevésbé érintett, de összességében az ottani kínálat hiánya megjelenik a világpiacon és globális árfelhajtó hatású.