Chicago egyik munkásnegyedében, Pilsenben egy hatvanas évekből származó, olajjal hajtott erőmű magasodik egy park szomszédságában, ahol nyáron gyerekek játszanak. A Fisk nevű telepet jövőre tervezték végleg leállítani – egészen addig, amíg meg nem jelentek az AI-adatközpontok rendkívüli áramigényei.

Az Egyesült Államok legnagyobb villamosenergia-piacán, a PJM Interconnection hálózatában az adatközpontok megrendelései már meghaladják a meglévő kapacitásokat. Az árak elszabadultak, a korábban veszteségesnek számító, úgynevezett „peaker”, vagyis csúcsterhelésre tartalékban tartott erőművek pedig ismét nyereségessé váltak.

A Fisk erőmű tulajdonosa, az NRG Energy szerint ezért visszavonták a bezárásról döntést. Az ilyen erőművek percek alatt képesek áramot termelni – például, amikor ingadozik a zöld forrásokból betáplált áram –, így segítenek elkerülni az áramkimaradásokat – cserébe viszont sokkal szennyezőbbek és drágábbak, mint a folyamatosan működő társaik.

A Reuters elemzése szerint

a PJM területén az idén az olaj-, gáz- és szénerőművek közel 60 százalékánál halasztották el vagy törölték a leállítást, és ezek túlnyomó többsége csúcserőmű.

Országosan ezek az egységek ugyan csak az amerikai áramtermelés mintegy három százalékát adják, de kapacitásuk elérheti a tizenkilenc százalékot is.

A környezetvédők szerint a probléma súlyos következményekkel jár. A csúcserőművek aránytalanul gyakran alacsony jövedelmű, többségében színes bőrű közösségek közelében találhatók. Egy kutatás szerint az ilyen városrészekben több mint ötven százalékkal nagyobb eséllyel épült erőmű az elmúlt huszonöt évben.

A helyiek emlékeztetnek: a Fisk területén korábban működő szénerőmű bezárása után jelentősen javult a levegőminőség, de a szennyezés nem szűnt meg teljesen. A csúcserőművek alacsony kéményei és hiányos szűrőrendszerei miatt a kibocsátás közvetlenül hat a lakónegyedekre.

Az amerikai szövetségi kormány ugyanakkor nyíltan támogatja a meglévő kapacitások maximális kihasználását. Az energiaügyi miniszter szerint rengeteg tartalék van még a rendszerben, és a gyorsan növekvő áramigényt – az AI mellett az ipar és a közlekedés villamosítása miatt is – rövid távon máshogy nem lehet kielégíteni.

A hálózatüzemeltető PJM szerint az idei nyáron több mint nyolcszáz százalékkal nőttek azok az összegek, amelyeket az erőművek készenlétéért fizetnek. Ez egyértelmű jelzés a piacnak:

jelenleg több áramra van szükség, mint amennyi rendelkezésre áll.

Energia-szakértők szerint léteznek alternatívák: új távvezetékek építése, a villamos hálózat megerősítése vagy nagykapacitású akkumulátorok telepítése csökkenthetné a szennyező csúcserőművek szerepét. Ezek azonban időigényes beruházások.

Addig viszont, amíg az AI-adatközpontok terjeszkedése ilyen ütemben folytatódik, a Pilsenhez hasonló városrészekben élők attól tartanak, hogy visszatérhetnek a korábban már felszámolt környezeti gondok.