Magyarországon az éghajlatváltozás a globális átlaghoz képest körülbelül másfélszer gyorsabban halad – mondta el Gelencsér András, az Éghajlatváltozás Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője az InfoRádióban.

Gelencsér András emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelőtt indult az Éghajlatváltozás Nemzeti Laboratórium Program, amely keretében több egyetem és kutatóintézet vizsgálta az éghajlatváltozás különböző hatásait. Ezt különböző tudományos módszerekkel végezték, illetve olyan műszaki megoldások fejlesztésére is kísérletet tettek, amelyek az éghajlatváltozás következményeit enyhítik.

Hét intézmény vett részt a kutatásban

– hangsúlyozta a szakmai vezető. Ezek különféle kutatóintézetek és egyetemek, illetve az Országos Meteorológiai Szolgálat voltak. A spektrum az orvostudományoktól a műszaki tudományokon át a természettudományokig terjedt.

Mint elmondta, Magyarországon az éghajlatváltozás a globális átlaghoz képest körülbelül másfélszer gyorsabban halad, tehát „mi már előrébb tartunk”. A Kárpát-medencében már a két fokos hőmérséklet-emelkedést is átléptük, itt hangsúlyozottabban jelentkeznek a hatások. A társadalom szinte napról napra szembesül ezekkel, így például az Alföld, vagy a homokhátság elsivatagosodásával, vagy pedig a hőhullámok gyakoriságának növekedésével, az extrém csapadékesemények gyakoribbá válásával.

Az agrárium érzi meg mindig a legjobban az éghajlatváltozást, a termelők vannak a frontvonalban – tette hozzá Gelencsér András. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben is komoly gazdasági károkat okoznak az extrém időjárási jelenségek.

Sok szektorban a munkavégzés ellehetetlenülését is jelentik a hőhullámok, illetve a hűtési igény jelentősen megnő az ipari létesítményekben.

Mint elmondta, a szállítás során a veszteségek mértéke is megnő, ha a magas hőmérséklet miatt tönkremennek az áruk. Mindezen felül az állampolgárok is megérzik a villanyszámlájukban, ha „csúcsra járatják a légkondicionálót”. A többletköltségek szinte mindenhol, alattomosan jelentkeznek, százmilliárd forintos nagyságrendben.

Amikor a hőhullámok először jelentkeztek a 90-es évek végén, a 2000-es évek elején, „elég komoly egészségkárosító hatást okoztak”. Gelencsér András kifejtette, hogy sokan haltak meg amiatt, hogy nem voltak felkészülve a hőség hatásaira. Azóta viszont már bevezették a hőségriadó rendszerét, felvilágosító kampányok, meteorológiai riasztások vannak erre a jelenségre. Mára már kevesebb áldozattal jár egy ilyen hőhullám megjelenése, mivel az emberek tudatosabbak és jobban felkészültek. Érdemes adaptálódni, és az indokolt intézkedéseket meghozni, ezt egyre többen teszik meg – tette hozzá a szakmai vezető.