Az európai ligák versenyegyensúlya átalakulna a Bajnokok Ligája és más klubsorozatokból származó bevételek elosztására szolgáló új modell bevezetésével, legalábbis az Európai Klubok Szövetsége (EKSZ, az angol rövidítés szerint UEC) javaslata szerint.

A Bajnokok Ligájában, az Európa-ligában és a Konferencia Ligában részt vevő klubok a mostani szezonban 3,317 milliárd eurós nyereményalapból részesednek, amelyet az elsősorban a médiajogok eladásából származó évi 4,4 milliárd eurós bevételből fizetnek ki. Ez utóbbi összegből csak 308 millió eurót osztanak szét azok között a klubok között, amelyek nem jutottak el ezekbe a klubsorozatokba, az úgy nevezett szolidaritási kifizetések formájában.

Az EKSZ által kidolgozott terv szerint

a nyereményalap mintegy 2 milliárd euróját szétosztanák Európa összes első és profinak minősíthető másodosztályú klubja között, ami jelentősen megnövelné az eddigi összeget.

Jelenleg az UEFA nyereményalapjának 74 százaléka a Bajnokok Ligája klubjaihoz kerül, 17 százaléka az Európa-ligában, kilenc százalék pedig a Konferencia Ligában szereplőkhöz.

A tervezet csökkentené az aránytalanságot, 50-30-20 százalékra. Ráadásul a pénzt nem a klubok, hanem az őket „delegáló” ligák, bajnokságok kapnák.

Az élvonalbeli klubok a pénz 85 százalékát kapnák meg, egyenlően elosztva, míg 15 százalékot az alacsonyabb osztályú klubok között osztanának szét. Az európai kupaporondon szereplő klubok továbbra is részesülnének a pénzből, valamint továbbra is megkapnák a nagyjából 1,3 milliárd eurós „teljesítménydíjat”, amelyet az UEFA a klubversenyeiben részt vevő klubok között oszt szét. Ez kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a pályán elért sikereket megfelelően jutalmazzák.

A javaslat lényegében megszünteti az UEFA „értékpillérét” – amely a nyereményalap 35 százalékát teszi ki, és egy ország médiapiacának értékén, valamint a korábbi teljesítményen alapul –, és beolvasztja azt a 2 milliárd eurós összegbe, amely egyiktől sem függ.

Az UEFA a 2027–2031-es ciklusban a médiajogok értékének 10 százalékos növekedését reméli.

Az EKSZ, amely több mint 140 nem elit klubot képvisel, attól tart, hogyha nincs változás, szélesedni fog az olló egy ország a nemzetközi porondon rendszeresen szereplő csapatai és a többiek között.

Az EKSZ úgy véli, hogy egy új elosztási modell hatása különösen a kisebb és közepes méretű ligákban lenne érezhető, ahol a hazai televíziós jogok szerződései általában szerények az európai bevételekhez képest, és jelentős erőeltolódást jelenthet, ha néhány klub európai sikereket ér el.

A terv látványos és első olvasatra feltétlenül előnyös a magyar labdarúgás szempontjából is.

Ugyanakkor kérdéses, mit szólnak majd hozzá a legerősebb, legnagyobb hatalmú klubok, amelyeknek önállósodási kísérletét az UEFA eddig leginkább azzal tudta letörni, hogy minden korábbinál több pénzt kereshettek az európai szövetség versenysorozataiban.