„46 éves vagyok és tovább fogok élni, mint a brit kortásaim” – mondta magabiztosan egy közelmúlt-beli interjúban egy brit lapnak Morten Scheibye-Knudsen öregedés-kutató professzor.

Tette mindezt úgy, hogy a génjei nem sok jót jósolnak: nagyapja Parkinson-kórban hunyt el, a nagymama pedig Alzheimer-betegségben, úgy, hogy már fel sem ismerte az unokáját. Fájdalmas módon pontosan ez történt a szüleivel is.

Mint a Telegraph című brit lapnak elmondta, fiatalon tehetetlennek érezte magát, azt hitte, nem lehet szembeszállni azzal, hogy „így hervadunk el mind”.

Később azonban nagy szenvedéllyel vetette bele magát az öregedés és az angol szakszóval a longevity, a hosszú élet kutatásába.

Így vezetett az útja az amerikai Nemzeti Öregedéskutató Intézetbe (NIA), ahol 8 éven át dolgozott, majd otthon folytatta az öregedést fékező sejtek és sejtszervecskék, az organelle-k kutatását. Munkája során magán teszteli az elképzeléseit, bevallása szerint azért, hogy „bármilyen őrülten is hangozzék, itt tudjak lenni, egészségesen, amikor a három gyerekemnek saját gyerekei lesznek”.

A lassan öregedő nemzet

Egy idén publikált kutatás szerint Dániában öregednek a leglassabban az emberek a világon. A Nature Medicine-ben megjelent cikk nem korai kutatás, minimális adattal és szenzáció-hajhász címmel. Épp ellenkezőleg:

40 ország 160 ezer lakosának adatait dolgozták fel a szerzők, mielőtt előrukkoltak volna az eredménnyel.

Azt vizsgálták, hogy különböző tényezők, például a környezet, az életmódbeli, a társadalmi és politikai faktorok, hogyan hatnak ki az öregedésre.

Ehhez kidolgozták az úgynevezett „biológiai viselkedési kor” fogalmát, amit az emberek nominális életkorával hasonlítottak össze. Egy mesterséges intelligencia-modell pedig számba vette, hogy például a környezetszennyezés miatt hogyan lehet alacsonyabb vagy nagyobb egy ember biológiai kora a valós korától.

People in Denmark are ageing the slowest – here are 4 wellness lessons we can learn from them https://t.co/cIT3DcqRFz

— Stylist Magazine (@StylistMagazine) October 29, 2025

Jó hír Európának: nem olyan vén

Általánosságban véve az európaiak örülhetnek leginkább: a kontinens lakói lassabban öregszenek, mint mások.

A dánok pedig a csúcson állnak. Átlagban 2,35 évvel fiatalabbak, mint a nominális életkoruk,

ami szakértők szerint kevésnek tűnik, de jelentős – írta a Style UK magazin.

Scheibye-Knudsen professzorra visszatérve, a Telegraph szerint ő minimum egy évvel éli túl brit kortársait (és talán többel más európaiakat), de ami lényeges: több évet élvez majd jó egészségben. Az ő és honfitársai példája tanulságokkal szolgálhat más európaiak számára is.

Miért élnek tovább a dánok?

Az egyik ok, hogy jóval kevesebb, úgynevezett ultra-feldolgozott élelmiszert fogyasztanak, mint a britek - évi 25 százalékot, a britek 44 százalékkal szemben. (Ironikus: úgy, hogy ők szállítják a manapság mumusnak kikiáltott bacon-szalonna jelentős részét az angliai piacra).

Scheibye-Knudsen professzor szerint nem kell ódákat zengeni a dánok étkezési szokásairól, de azért van mit átvenni tőlük.

Például azt, hogy több teljes kiőrlésű gabonát és rostot, több egészséges zsiradékot fogyasztanak (benne olajos halakat) és próbálnak az évszaknak megfelelően étkezni.

A dán kutató emellett napi négy csésze kávéra esküszik és nem veti meg az étcsokoládét és a magokat sem, a demenciát és más megbetegedéseket visszatartó hatásuk miatt. Figyelmeztet viszont, hogy a tejcsokiban már nem sok egészségmegőrző molekula van, annak magas cukortartalma miatt.

Nyeregbe, fel!

A dánok egészségének további elősegítője a bicikli... illetve az, hogy a brutális adók miatt még egy középkategóriás autó is luxusszámba megy. A kiépült kerékpáros infrastruktúra kiterjedt és biztonságos. (Kivéve, ha egy térképet böngésző turista Koppenhágában hipp-hopp befékez a bicikliúton...).

10-ből 7 dánnak van kerékpárja (a fővárosban 9-nek) és legalább napi másfél kilométert pedáloznak.

A briteknél jóval rosszabb az arány: 10-ből 4-nek és az emberek 70 százaléka egy átlagos héten rá sem ül a biciklire.

Ahogy Scheibye-Knudsen megjegyzi, az aktív életforma kulcsfontosságú a hosszú élethez. „Én napi 10 km-t biciklizem a munkába és haza, bár emellett több súlyt kellene emelnem, hogy optimalizáljam az egészségemet... mondjuk, jelenleg a kisgyerekeimet cipelem ehelyett”.

Ahogy számtalan fitneszmagazin, szinte minden héten ismétli: a súlyzós gyakorlatok azért fontosak, mert ahogy öregedünk, ritkulnak a csontjaink (különösen a nőknél). A pulzus és terhelés növelése fontos, és a kerékpározás egy optimális kombináció ezekhez.

Kommentátorok azt is megemlítik, hogy a dánoknál a fittség fogalom nem a konditermek vallásos látogatásával, hanem a mozgással, akár a természetjárással függ össze.

A 10m wide bidirectional bike bridge was inaugurated yesterday in #Copenhagen - it will convey more than 20,000 cyclists every day pic.twitter.com/HhvTMWSh0M

— Cycling Embassy of ??Denmark (@CyclingEmbassy) October 16, 2019

Nem dolgozzák halálra magukat

A „hygge-érzésről”, a komfortos élet élvezetéről híres dánoknak szinte a DNS-ébe van égetve a work-life balance, a munka-élet egyensúly, amit a briteknél a lustának kikiáltott Z-generációhoz társítanak.

„Erősek a szakszervezeteink, biztosítják, hogy 40 óránál többet ne dolgozzunk egy héten. Továbbá 5-6 hét szabadságunk van egy évben. A szünet, napjában többször is, jó az egészségnek és a stressz kezelésének” – mondja a kutató.

Ezzel szemben a briteknél a brexit óta semmi sem korlátozza, hogy valaki olyan munkaszerződést írjon alá, amely szerint napi 10 órát, azaz, heti 50 órát kell dolgoznia.

A statisztika szerint a dánok körülbelül 1 százaléka dolgozik heti 50 óránál többet, míg a briteknél közel 11 százalék az arány. Nem csoda, hogy a szigetországban háromszor annyi a stressztől szenvedő munkavállalók aránya, mint a dánoknál.

A britek tengerentúli „rokonai”, az amerikaiak még extrémebbek. Náluk a munkahely és „a kemény munka” már-már az ember identitásának részét képezi és megvetően tekintenek az „állandóan szabadságon lévő” európaiakra.

Jó szociális kapcsolatok: négy év plusz élet

Dániában a testi-lelki jólét fontossága mélyen beleivódott a kultúrába – fejtegette a Style-nak Susanne Aberg, a Kurhotel Skodsborg nevű wellness-szálló igazgatója.

„A dán modell nemcsak az egészségügyről szól, hanem a kiegyensúlyozott és kiteljesedett életről is” –mondta és szintén a hyggét említette.

„Ez a megelégedettségről, az együttlétről és a környezeti harmóniáról is szól. A dán életben prioritás az élet minősége a túlzott anyagi javakkal szemben”.

A fentiek, továbbá a megelőző egészségi ellátás és a kisebb társadalmi egyenlőtlenségek csökkentik a krónikus stresszt. „Nálunk nem kulturális norma a vállalkozások istenítése, aminek nyomán tudatosabban tudunk élni. Magas a kormány, a munkaadók és az egymás iránti bizalom, aminek nyomán kevesebb a bizonytalanság és a stressz” – fejtegeti.

A krónikus stressz viszont a kutatások szerint felgyorsítja az öregedést, a betegségeket kiváltó gyulladásokat, hozzájárulhat a szív- és érrendszeri, az autoimmun megbetegedések és a rák kialakulásához is.

Scheibye-Knudsen professzor ezért mindig szakít időt a barátaira és a családjára. „Kutatási adatok szerint a stabil szociális kapcsolatok akár négy évet adhatnak hozzá az életünkhöz” – mondja.

Aberg pedig azt emeli ki, hogyan lehet a mindennapokba beépíteni a hyggét:

„Az ember válasszon hobbit és olyat, amely elősegíti, hogy sokféle hátterű és korú ember társaságában forduljon meg. Ezek lehetnek lakóközösségek, helyi, kávézós reggeli összejövetelek, vagy akár egy hosszabb beszélgetés a szomszéddal”.

If you're prone to the winter blues, you'll want to read up on the Danish custom Hygge: http://t.co/BlGri0hKQL pic.twitter.com/T9dQxLrVvQ

— Mashable (@mashable) January 20, 2015

Hogyan fékezi az öregedését a hosszú élet-kutató?

Scheibye-Knudsen professzor tovább ment annál, amit a dán életmód kínál és bizonyos táplálék kiegészítőket is fogyaszt – amelyek, az ő állítása szerint használnak neki.

Ahogy telnek az évek, a szervezetünkben csökken a nikotinamid‑adenin‑dinukleotid (NAD) szintje – ez a DNS‑molekula javításához nélkülözhetetlen vegyület. Ennek ellensúlyozására minden nap nikotinamid‑ribozid (NR) étrend‑kiegészítőt szed, amely képes növelni a NAD‑szintet.

Kutatások szerint ezek a készítmények hatékonyak lehetnek bizonyos gyulladásos betegségek, például a Parkinson‑kór kezelésében. Egy friss klinikai vizsgálatban ráadásul a laborja kimutatta, hogy az NR csökkenti a gyulladást a „dohányos tüdővel” élőknél – vagyis a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedőknél.

Mivel a gyulladás az egyik legerősebb tényezője a tüdő gyors öregedésének, annak mérséklése segíthet abban, hogy ezek a betegek hosszabb ideig éljenek.

Ugyanakkor – és ez fontos – a kutató elismeri, hogy nem tudjuk még, milyen mellékhatásai lehetnek az NR szedésének – ezért cikkünkkel nem sugalljuk azt, hogy az anyag bizonyítottan biztonságos.

„Hajlandó vagyok kockáztatni és magamon kísérletezni, de orvosként azt mondom, még nem tudjuk, milyen hatása lehet 5-10 év múlva” – mondja döntéséről a kutató.

A professzor szerint a kiegészítők nyomán jobban alszik és „részletgazdagabbak” az álmai és adatok szerint a biológiai életkora 10 évvel kevesebb, mint a „hivatalos”.

Egy másik kísérleti húzása az, hogy Metformint, egy cukorbetegség elleni szert szed, de itt is hangsúlyozza, hogy ezt másnak nem ajánlja. Magának azt a magyarázatot adta, hogy az amerikai gyógyszerfelügyelet, az FDA által jóváhagyott, szavai szerint „jóval erősebb gyógyszer” beindít több folyamatot, köztük a rossz sejtek leselejtezését és az újak létrehozását magában foglaló autofágiát.

Az egyik, általa tapasztal mellékhatás az, hogy néha olyan izomfáradságot érez, mint amit egy komoly edzés után.

„Majd 30 év múlva, amikor a 70-es éveimben járok majd, meglátjuk, hogy bevált-e a módszerem”

– mondta a Telegraphnak.

Míg a kísérletezést meghagyjuk a professzornak, addig a dán életmód más elemeit - egy hosszabb és minőségileg jobb élet reményében - megpróbálhatjuk beépíteni a mindennapjainkba.