Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
336.79
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Empty airport terminal lounge with airplane on background. 3d illustration
Nyitókép: dmitriymoroz/Getty Images

A nagy exodus: miért hagyják el tízezrével a románok Nagy-Britanniát – és mit találnak otthon?

Hazamennek, immár a románok is brit földről. Egy helyi lap szerint valóságos exodus indult meg a szigetországból – évente 40 ezer, korábban „kelet-európai migránsnak” nevezett román állampolgár döntött a hazatérés mellett – néha sikeres vállalkozást építve a hazatérési támogatásból.

Egykor százezrek érkeztek Nagy-Britanniába Romániából egy jobb élet reményében. Ma viszont egyre többen csomagolnak és indulnak vissza. Nigel Farage, a népszerűségében egyre erősödő radikális brit Reform párt vezére egyszer azzal keltett botrányt, hogy közölte: nem akar román szomszédokat.

Ugyan később bocsánatot kért, de most úgy tűnik, „a veszély” egyre kevésbé fenyegeti: a Daily Mail cikke és a statisztika szerint a megélhetési válság, a brexit utáni légkör, a brit egészségügy túlterheltsége és a romániai életszínvonal látványos javulása az, ami miatt románok és más európaiak nagyobb arányban távoznak, mint próbálnak letelepedni a szigetországban.

Románia a rendszerváltás után Európa egyik legnagyobb kivándorló állama lett. A rendszerváltást követő évtizedekben mintegy négymillió ember – románok, magyarok és mások – hagyta el az országot, sokan Nyugat-Európában, és a számukra csak 2007-ben jött uniós nyitás után az Egyesült Királyságban vállaltak munkát.

Az elvándorlást különösen az EU-tagság robbantotta be. A 2021-es brit népszámlálás szerint több mint félmillió romániai születésű ember élt az Egyesült Királyságban. A brexit azonban törést hozott.

Megfordult az irány

A brit statisztikai hivatal újabb adatai szerint tavaly már 37 ezer román hagyta el az országot, miközben mindössze 14 ezren érkeztek.

Ez messze meghaladja más uniós állampolgárok visszatérési arányát, még a lengyelekét is.

A háttérben több tényező áll: az elszálló lakhatási költségek, a megélhetési válság, a közbiztonsággal kapcsolatos félelmek, valamint az egészségügyi rendszer túlterheltsége.

Ráadásul a brexit utáni szabályozás nyomán az EU-s állampolgárok jobbára már csak a brit „Képzett Dolgozó Vízummal” telepedhetnek le, úgy, hogy még az érkezés előtt fel tudnak mutatni egy, az átlagfizetést némileg meghaladó, évi 41 700 fontos állásajánlatot. A 26 év alatti diplomások esetében kevésbé szigorúak a követelmények. Lehetőség még a partneri/házastársi és szülői vízum.

Alexandra Stamate és férje, Florin 2015-ben költöztek Bristolba. Kezdetben hentesüzemben dolgoztak, később Florin Uber-sofőr lett. Három gyermekük született Angliában, de a költségek egyre nagyobb terhet jelentettek.

Öt évvel ezelőtt hazatértek Romániába, ahol két hektár földet vásároltak egy romos parasztházzal együtt – mindössze hatezer ötszáz fontért, azaz körülbelül 2-3 havi brit átlagfizetésből. Ma állatokat tartanak, zöldséget termesztenek, mézet és tejtermékeket adnak el. Alexandra szerint a brit városi lét helyett a vidéki önellátás ad valódi biztonságot. „A városban a szupermarket polcaitól függsz. A falun a saját munkádtól, és ez szabadság” – mesélte a Mailnek.

A visszatérést nemcsak a brit nehézségek, hanem a romániai változások is ösztönzik. Az elmúlt tíz évben a román átlagbérek több mint 700 százalékkal nőttek, miközben a munkanélküliség alacsony maradt.

Bukarestben egy kétszobás lakás bérleti díja jellemzően 300-500 euró havonta, szemben a 2000 euróval, ami „alsó hangon” egy hasonló, londoni bérlet ára.

Bár a bérek továbbra is alacsonyabbak, a pénz többet ér, mint Nyugat-Európában.

Inkább hajnalozás, inkább orosz származás

Egy, az Infostart tudósítójával beszélt, Londonban dolgozó erdélyi fiatal pék is arról beszélt: az az álma, hogy otthon házat vesz, és ehhez kész volt bevállalni két állást – köztük a „korán kelős” pék munkát.

Több visszatérő román beszél arról, hogy a brexit után romlott a légkör. Vállalkozók, vendéglátósok, futárok mesélnek mindennapos előítéletekről, biztonsági problémákról, droghelyzetről és arról, hogy románként gyakran megbélyegzettnek érezték magukat.

Egyikük elmondta: a britek annyira a bűnözéssel kapcsolták össze őket, hogy egy időben letagadta, hogy román, és orosznak adta ki magát. A brit földön született gyerekei jobban beszéltek angolul, mint sok brit, de még így is úgy érezte, hogy diszkriminálni fogják őket.

Mások egészségügyi okokból döntöttek a hazatérés mellett, miután szerintük a brit egészségügyi szolgálat nem nyújtott megfelelő ellátást, és volt, akinek félrediagnosztizálták a veszélyes betegségét.

Állami ösztönzés és újrakezdés

A román kormány évek óta aktívan ösztönzi a hazatérést. Egy startup program keretében a visszatérő vállalkozók akár 37 ezer eurós támogatást is kaptak. Bogdan Termure például ekkora támogatással indította el saját ételkiszállító vállalkozását, amely ma kétezer futárt foglalkoztat, évi 600 ezer eurós forgalmat produkál, és nemzetközi terjeszkedésre készül. Termure még egy 1,6 millió eurós EU-támogatást is sikeresen megpályázott a tervéhez.

Közben a Mail úgy találta, hogy

a román állampolgárok fiatalabb generációjából sokan már eleve nem tervezik az elvándorlást.

Biztonságosabbnak, élhetőbbnek látják Bukarestet vagy más román városokat, mint Londont vagy brit nagyvárosokat.

A brit lap által idézett statisztika szerint a románok mellett a lengyelek, bolgárok, olaszok, spanyolok, portugálok franciák és litvánok körében is többszöröse a hazatérők száma a Nagy-Britanniába bevándorlókhoz képest. Egy olyan angol férfit is idéztek, aki román feleségével költözik Walesből Romániába, ahol szerinte sok brit él és ahol, elmondása szerint kevesebb xenofób zaklatás éri majd.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×