Juraj Cintulát védett személy ellen elkövetett különösen súlyos terrorcselekménnyel vádolták, amiért akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható lett volna. Nem volt kérdéses, hogy ő követte el a támadást. A bíróságon a fő vita arról folyt, hogy hogyan kell jogilag minősíteni a tettét. A bírói tanács végül az ügyészség álláspontját fogadta el: Cintula terrortámadást követett el, amikor rálőtt a kormányfőre.

A bíróság megállapította: a vádlott kifejezetten politikai indíttatásból támadta meg Robert Ficót, akit a kormánykoalíció szimbólumának tartott. A merénylet célja az volt, hogy destabilizálja a kormányt, és megdöntse az ország vezetését.

Igor Králik, a bírói tanács elnöke hangsúlyozta: Juraj Cintula nem egy másik állampolgár ellen követte el tettét, hanem az ország miniszterelnöke volt a célpontja, mert nem értett egyet a politikájával.

A férfi a tárgyaláson azt állította, hogy nem akarta megölni Ficót. Az volt a célja, hogy a miniszterelnök olyan sérüléseket szenvedjen, amelyek miatt már nem tudná ellátni feladatait. A bíróság azonban nem találta hitelesnek ezt a magyarázatot.

Az ítélet szerint Cintula két teli tárat vitt magával, és a ravaszt akkor is húzta, amikor a testőrök már lefogták. A történtek 2024. május 15-én, Nyitrabányán játszódtak le, ahol a szlovák kormány kihelyezett ülését tartotta. A támadó a helyszínen várta a kormányfőt, majd amikor Robert Fico kilépett az épületből, hogy kezet fogjon a szimpatizánsokkal, a férfi előhúzta legálisan tartott fegyverét, és öt lövést adott le. Három lövedék közvetlenül a miniszterelnököt találta el, egy pedig a földről pattant vissza. Robert Ficót súlyos sérülésekkel szállították kórházba, életét többórás műtét mentette meg.

A bírósági eljárás idén július 8-án kezdődött, és nyolc tárgyalási napon át tartott. A per során pszichológiai szakvéleményeket is ismertettek, amelyek szerint az elkövető egocentrikus és nárcisztikus személyiség, akit frusztráltsága és elismerésvágy hajtott. Szakértők szerint a merényletet egyfajta utolsó lehetőségként élte meg, hogy „bizonyítson valamit”, és a társadalmi változás élére álljon.

A férfi közel kétórás záróbeszédében politikai kiáltványként értékelte tettét. Saját bevallása szerint „az igazságért” harcolt, és tette „a hatalom arroganciája és a korrupció” elleni tiltakozás volt. A tárgyalás során azonban egyetlen alkalommal sem fejezte ki sajnálatát a történtek miatt.

A büntetőbíróság végül 21 év börtönbüntetést szabott ki rá, miután rendkívüli enyhítő körülményként figyelembe vette életkorát, büntetlen előéletét és egészségi állapotát. A szenátus szerint az életfogytiglani ítélet a körülményekhez képest aránytalanul szigorú lett volna.