Infostart.hu
eur:
385.16
usd:
331.83
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Az ukrán hadsereg 3. különálló rohamdandárjának önkéntes újoncai kiképzésen vesznek részt a kijevi régióban 2025. április 11-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Maria Senovilla

Kiderült, kinek „drukkolnak” az orosz–ukrán háborúban a szlovákok

Szlovákia lakosságának 32 százaléka szeretne ukrán, 18,6 százaléka pedig orosz győzelmet a több mint három éve tartó háborúban – derült ki az Ipsos által végzett felmérésből. A válaszok jelentősen eltérnek a politikai hovatartozás függvényében. Robert Fico miniszterelnök az elmúlt napokban is látványos gesztusokat tett Oroszország felé. A legerősebb ellenzéki párt közben felszólította őt, hogy mondja le a győzelem napjára tervezett moszkvai útját.

Az Ipsos közvélemény-kutató intézet a Közép-európai Digitális Médiafigyelő megbízásából végzett felmérése alapján Szlovákia jóval kevésbé támogató Ukrajnával szemben, mint Lengyelország vagy Csehország. Míg a lengyel válaszadók 68, a csehek 44 százaléka áll Ukrajna oldalán a háborúban, addig Szlovákiában mindössze a megkérdezettek 32 százaléka mutat szimpátiát az ukránok iránt.

A pártpreferencia szerinti bontásból jól látszik, hogy a kormánypártok hívei jóval inkább Oroszországhoz húznak a háborús kérdésben. Különösen a Smer szavazói körében kirívó az arány: mindössze 4 százalékuk támogatja Ukrajnát, miközben 43 százalékuk inkább az orosz győzelmet látná szívesen.

A Szlovák Nemzeti Párt szavazóinak 4 százaléka Ukrajna, 31 százaléka pedig Oroszország mellett foglal állást. A Hlas választói sokkal mérsékeltebbek: 14 százalék orosz győzelemnek örülne, 27 százalék pedig inkább Ukrajnával szimpatizál. Az oroszpárti kormánykoalíciót az erősen ukránszimpatizáns ellenzéki szavazók egyensúlyozzák ki. A legerősebb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia szavazóinak például 75 százaléka Ukrajna mellett áll, és mindössze egy százalékuk támogatja a konfliktusban Oroszországot.

Robert Fico az elmúlt napokban ismét több látványos jelzést tett Moszkva irányába: például ellentétben néhány hlasos politikussal és saját külügyminiszterével, nem ítélte el a Szumit ért virágvasárnapi rakétatámadást.

A szlovák miniszterelnök nemsoká újabb jelentős gesztust gyakorol Oroszország felé: május 9-én – várhatóan egyedüli európai uniós kormányfőként – részt vesz a moszkvai győzelem napi katonai parádén. A nagyszabású, erődemonstrációként is értelmezhető eseményen várhatóan olyan országok is képviseltetik magukat, mint Kína, Izrael, Brazília és Szerbia. Fico már tavaly november óta következetesen készíti elő ezt az utat, és a héten emiatt összetűzésbe is került Kaja Kallassal, az unió külügyi főképviselőjével, aki arra figyelmeztette az EU vezetőit, hogy tartsák távol magukat a moszkvai ünnepségtől.

Az ellenzéki Progresszív Szlovákia európai parlamenti képviselői nyílt levelükben felszólították a kormányfőt, hogy ne vegyen részt az eseményen. „Aki a béke rombolóival ünnepli a békét, az arcul üti a háború áldozatait, és elárulja azokat az értékeket, amelyekre Európa és a demokrácia épül. Ön az, aki békéért kiált – miért akar akkor Putyinnal ünnepelni, azzal, aki a háborút elkezdte?” – írják a levélben.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×