Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
lószúnyog
Nyitókép: Charles J. Sharp/Wikipédia

Megjelent a rémisztő rovar, sokan frászt kapnak tőle – ne üssük agyon!

A szokott időnél hamarabb bukkantak fel a nagyra növő állatok, amelyeket egyébként előszeretettel fogyaszt több madárfaj is.

Sokan félnek tőle, mert olyan, mint egy óriásira nőtt vérszívó, ráadásul most a szokásosnál korábban és nagy számban bukkant fel. Valójában a lószúnyog ártalmatlan – nem azért repül be az otthonunkba, hogy megcsípjen – írta a Délmagyar.

A lap egy olvasója meghökkenve jelezte: már kettővel is találkozott idén, pedig úgy emlékszik, inkább a nyár derekán, június-július táján szokott felbukkanni.

„Semmi okunk félni tőle” – hangsúlyozta Lajtár Lili biológus, rovarszakértő, amikor arra kérte a lap, hogy tisztázza, képes-e ez a rovar megcsípni az embert. Mint mondta, a lószúnyog nem vérszívó, erre alkalmas szerve sincs. Ha az ember egyet óvatosan a kezébe vesz, erről – mérete miatt – szabad szemmel is meggyőződhet. Fullánkja sincs. Egyébként több, egymáshoz hasonló faja is létezik.

Sok madárnak, például a közkedvelt feketerigónak is kedvelt tápláléka, ezért ha tudjuk, ne üssük agyon, hanem tereljük ki a szabadba a lakásba tévedt állatot.

Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja.

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×