Infostart.hu
eur:
373.56
usd:
339.88
bux:
137986.81
2026. november 20. péntek Jolán
Képviselõk szavaznak az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2025. december 17-én. Az uniós törvényhozás december 15. és 18. között ülésezik franciaországi székhelyén.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

„A Tisza Bogdán Csabát és Weisz Viktort jelöli európai parlamenti képviselőnek Tarr Zoltán és az én megüresedett helyemre. A Tisza EP-delegációját a jövőben Lakos Eszter vezeti” – közölte Magyar Péter miniszterelnök.

Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán közzétette, kiket jelöl az Európai Parlamentbe pártja a me

Bogdán Csaba mechatronikai és orvostechnikai mérnök, emellett történelem és klasszika-filológia szakon is diplomát szerzett. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen, a Pannon Egyetemen, valamint a bécsújhelyi Fachhochschule Wiener Neustadt-on végezte. Doktori fokozatát a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán szerezte, kutatása az emberi gerinc vizsgálatára irányult. Pályája során vezetői és stratégiai szerepeket töltött be: igazgatott egyetemi prototípusgyártó műhelyt, szoftverfejlesztési és kutatási projekteket koordinált, legutóbb egy CT- és MR- diagnosztikai központ ügyvezető igazgatója Budapesten.

Európai parlamenti képviselőként az állampolgári részvétel erősítését, az átláthatóságot és a társadalmi egyenlőséget tekinti fő céljainak. Meggyőződése, hogy amilyen mértékben felfedezi az erkölcsöt az ember, úgy válik a saját szakterületén egyre szabadabbá és képzettebbé.

Weisz Viktor nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett diplomát a londoni King’s College-en, majd közgazdaságtan és vállalkozásfejlesztés területén szerzett mesterfokozatot a Cambridge-i Egyetemen. Tanulmányai során ösztöndíjasként vett részt az amerikai Stanford Egyetem emberi- és nemzetközi jogi programjában, valamint a dél-koreai KAIST egyetem globális biztonságpolitika képzésén.

Anyanyelvi szinten beszél angolul és felsőfokú spanyol nyelvvizsgával rendelkezik. 2024-ben csatlakozott a TISZA közösségéhez. Az Európai Parlamentben külügyi tanácsadóként nemzetközi politikai, külgazdasági és geopolitikai kérdések elemzésével, valamint stratégiai előkészítésével foglalkozott. Korábban projektmenedzseri tapasztalatot szerzett Szaúd-Arábiában, emellett vállalkozásfejlesztési és innovációs projekteken dolgozott Washingtonban, Londonban és Bécsben.

Szakmai célkitűzésének tekinti, hogy nemzetközi tapasztalatait, stratégiai szemléletét és globális kapcsolatrendszerét hazánk fejlődésének szolgálatába állítsa. Magyarország és az Európai Néppárt legfiatalabb EP-képviselőjeként kiemelten fontosnak tartja, hogy hitelesen és felelősen jelenítse meg korosztálya érdekeit és nézőpontját az európai döntéshozatalban.

Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Több mint 35 ezer európai hal meg évente rezisztens fertőzések miatt, a legveszélyesebb baktériumok pedig egyre gyakoribbak – Magyarországon is romlik a helyzet

Több mint 35 ezer európai hal meg évente rezisztens fertőzések miatt, a legveszélyesebb baktériumok pedig egyre gyakoribbak – Magyarországon is romlik a helyzet

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) az európai antibiotikum-napon azonnali fellépést szorgalmazott a rezisztens baktériumok további terjedése és a kezelési lehetőségek szűkülése miatt. Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint az antimikrobiális rezisztencia (AMR) azt jelenti, hogy a baktériumok és más kórokozók ellenállnak a gyógyszereknek, így a hétköznapi fertőzések és a műtétek is veszélyesebbé válnak. A WHO szerint 2023-ban a világon a laborban igazolt bakteriális fertőzések nagyjából hatodánál nem hatott az antibiotikum.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×