Néhány nappal az ukrajnai háború kezdetének harmadik évfordulója előtt – egyes források szerint – az Egyesült Államok nem hajlandó „agresszornak” nevezni Oroszországot a G7-es országok hétfőn kiadandó nyilatkozatában. A csoportot korábban G8-nak nevezték és Moszkva is tagja volt, de kizárták a Krím annektálása után. Donald Trump amerikai elnök nemrég felvetette, hogy vissza kellene venni a társaságba az oroszokat. A G7-es nyilatkozatról szóló hírt a Financial Times hozta le, és öt forrás erősítette meg a lapnak az értesülést.

A Reuters forrásai szerint az Egyesült Államok a korábbiakkal szemben nem csatlakozik a határozati javaslatot benyújtó mintegy ötven országhoz, amelyek Ukrajna területi integritásának védelmét – egyben az orosz csapatok kivonását – követelik az invázió kezdetének harmadik évfordulóján az ENSZ-ben.

Újabb fejlemény, hogy az Egyesült Államok lemondta az elnöki megbízott, Keith Kellogg és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közös sajtótájékoztatóját. Az orosz–ukrán ügyekkel foglalkozó különmegbízott Kijevben járt, ahol Volodimir Zelenszkij szerint „jó és produktív beszélgetést” folytattak. Az ukrán államfő hozzátette: hazája kormánya készen áll egy „erős, hatékony befektetési és biztonsági egyezményre”.

Mindezt azután közölte, hogy nem sokkal korábban elutasította Donald Trump ajánlatát, amely szerint az értékes ukrajnai ritka földfémek kiaknázásából származó bevétel felét át kellene adnia Washingtonnak. Az amerikai elnök kemény megjegyzései után – amelyekben diktátorhoz és közepes tehetségű humoristához hasonlította az ukrán elnököt, Mike Waltz leendő nemzetbiztonsági tanácsadó is megszólalt. Mint fogalmazott, „Ukrajnának mély hálát kellene mutatnia azért, amit az amerikai nép tett érte... elfogadhatatlan a Trump elnököt sértegető retorika. Le kéne nyugodniuk, és szembenézni a tényekkel, majd aláírni az alkut” – ezzel a Kijevben járt Scott Bessent pénzügyminiszter által bemutatott szándéknyilatkozatra utalt.

Az ásványkincsek nyereségének megosztásáról szóló amerikai javaslatot sok kommentátor de facto gyarmatosításnak nevezte, ami azért fontos az Amerikai Egyesült Államoknak, mert függetlenné válna a kínai lelőhelyektől, például az F-35-ös lopakodó harci gépekben használt anyagok esetében. Donald Trump ajánlata azonban nemcsak a ritka földfémkincs, de az olaj- és gázlelőhelyek, a kikötők és más fontos létesítmények profitja felének átadásáról is szólt.