Infostart.hu
eur:
358.54
usd:
313.44
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland
Látványterv az Olive Garden lakóparkról.
Nyitókép: Olive Garden Lakópark

Áll a bál az óbudai lakópark körül

Levélben fordult Óbuda országgyűlési képviselőihez Kiss László, a III. kerület polgármestere, kezdeményezve, hogy a kormány vonja vissza a Bécsi útra tervezett Olive Garden Lakópark nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházási státuszát.

A polgármester Boda Nikolettának és Dr. Koncz Áronnak címzett megkeresésében rámutatott, hogy a korábbi kabinet a helybéliek és az önkormányzat megkérdezése nélkül adott kiemelt státuszt az ingatlanfejlesztésnek.

A kerület vezetése már tavaly szeptemberben sem támogatta az építési terveket, mivel azok nem felelnek meg Óbuda-Békásmegyer hatályos településrendezési előírásainak és hosszú távú fejlesztési stratégiájának.

A kiemelt besorolás révén a beruházónak mostanra lehetősége nyílt arra, hogy a helyi szabályozásokat megkerülve megduplázza a tervezett építménymagasságot, valamint csökkentse a kötelezően kialakítandó zöldterületek arányát.

Mivel a jogszabályi háttér ebben a formában kizárja a kerületi lakosok beleegyezési jogát, a polgármester a beruházás kiemelt státuszának azonnali megszüntetését sürgeti az új kormányzatnál a helyi autonómia és a transzparens döntéshozatal helyreállítása érdekében.

Mit jelent a kiemelt beruházási státusz?

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítás egy olyan jogi eszköz, amellyel a kormányzat jelentősen felgyorsíthatja és leegyszerűsítheti a nagyobb horderejű építkezéseket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az érintett projektre nem vonatkoznak a helyi önkormányzatok által hozott építési szabályok, mint például a településrendezési terv, a beépíthetőségi korlátok vagy a változtatási tilalom. Az engedélyezési eljárások határideje lerövidül, a döntési jogkörök pedig a helyi szintekről az állami hatóságokhoz kerülnek, így sem az önkormányzatnak, sem a környéken élő embereknek nincs beleszólásuk a részletekbe.

Szakmai és környezeti aggályok

Az óbudai önkormányzat és a helyi tiltakozók elsősorban a beépítési paraméterek drasztikus megváltoztatása miatt emeltek szót. A kormányzati kiemelés ugyanis akár 32 méteres épületmagasságot is engedélyezhet a területen, ami a kerületi építési szabályzatban rögzített határértékeknek csaknem a duplája. A sűrűbb beépíthetőség és a magasságnövelés a tervek szerint a kötelező zöldfelületek arányának csökkenésével jár együtt. A kritikusok szerint egy ekkora volumenű gigaberuházás komolyan túlterhelheti a Bécsi út és a környező utcák meglévő közlekedési és közmű-infrastruktúráját.

Otthon Start

A Bécsi út 310. szám alatti ingatlanfejlesztés az állami Otthon Start program keretein belül kapta meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű státuszt 2026 márciusában. A projekt mögött álló beruházó és építtető a SunDell Estates ingatlanfejlesztő vállalat, amelynek tervei ellen indított most hivatalos politikai és jogi fellépést a III. kerület polgármestere.

Az RTL Híradója a napokban számolt be arról, hogy az Otthon Start hitel 76 százalékát olyanok vették fel, akik a legjobban kereső 20 százalékhoz tartoznak. A jegybank friss jelentése szerint hitelképes családok szorultak ki a programból, mert kamattámogatással sem tudtak lakást vásárolni a tavalyi, 23 és fél százalékos drágulás miatt, amit részben pont az Otthon Start bevezetése okozott.

Fotó: Olive Garden Lakópark.

Címlapról ajánljuk
Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×