Infostart.hu
eur:
390.83
usd:
337.52
bux:
121145.26
2026. március 3. kedd Kornélia
Az ukrán elnöki sajtószolgálat felvételén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatót tart Kijevben 2025. február 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Így reagáltak a Trump-Zelenszkij pengeváltásra

Példátlan szópárbaj alakult ki Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. Trump szerint Zelenszkij – akinek már lejárt a mandátuma, de a hadiállapot miatt továbbra is elnök – gyakorlatilag diktátor, amire az volt a válasz, hogy az amerikai elnök a moszkvai propagandát ismétli.

Kijev ellenáll Donald Trump próbálkozásának, hogy Moszkvával megegyezve rendezze a háborús konfliktust. Zelenszkij elnöknek és támogatóinak nem tetszik, hogy Washington az ukránok és az Európai Unió bevonása nélkül akarja leállítani a konfliktust. Az ukrán elnök nemet mondott arra a javaslatra is, amely szerint hazája ásványi kincsei jelentős részének átengedésével kellene kompenzálnia az Egyesült Államokat az eddig nyújtott támogatásért.

Kedden Trump azzal vádolta meg Zelenszkijt, hogy ő kezdte el a háborút, ő pedig azt mondta, hogy az amerikai elnök „orosz dezinformációs térben él” és hogy „több igazságra lenne szükség a Trump-csapatban”.

Ezek után az amerikai elnök „közepesen sikeres komikusként” írta le, akinek „jobb lenne gyorsan lépnie, mert nem marad országa”. Visszaélt a segítséggel és úgy játszott Joe Biden volt elnökkel, „mint egy hegedűs”. És azt is hozzátette: „szörnyű munkát végzett” és választások híján „diktátor” – hasonlót mondott Putyin orosz elnök, aki szerint a kijevi vezető illegitim.

Zelenszkij szerdán visszautasította Trump állításait, miszerint az Egyesült Államok mintegy 350 milliárd dollárral támogatta Ukrajnát. Az ukrán elnök, miközben többször hangsúlyozta a háláját, közölte: az Egyesült Államok 67 milliárd dollár katonai segélyt adott és 31,5 milliárd dollárral támogatta Ukrajna költségvetését.

Zelenszkij dacos válasza annak jele, hogy nő a szakadék Ukrajna és eddigi legfontosabb támogatója, az Egyesült Államok közt – jegyezte meg a Wall Street Journal.

Míg Ukrajnában és az amerikai demokraták körében élesen bírálták az amerikai elnök megjegyzéseit, Moszkvában méltatták a lépéseit. Vlagyimir Putyin szerint ő az első és eddig egyetlen nyugati vezető, aki nyilvánosan és hangosan kimondja, hogy az ukrajnai helyzet egyik alapvető oka az előző kormányzatnak az a szemtelen irányvonala, ahogy behúzza Ukrajnát a NATO-ba”.

A héten magas rangú amerikai és orosz tisztviselők Szaúd-Arábiában találkoztak és megállapodtak, hogy munkacsoportokat jelölnek ki a háború rendezéséről szóló tárgyalásokra. Ezzel véget vetettek a három éve tartó amerikai politikának, amely Moszkva elszigetelésére és Kijev támogatására összpontosított.

Kommentárjában Zelenszkij bírálta a múlt heti amerikai javaslatot, amely szerint Ukrajna többszáz milliárd dollárt adna át a természeti erőforrásai kitermeléséből származó jövőbeli bevételekből, anélkül, hogy cserébe biztonsági garanciákat kapott volna. „Ez nem egy komoly beszélgetés. Nem tudom eladni az államunkat” - mondta.

Viszont hozzátette, hogy kész tovább tárgyalni a javaslatról.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×