eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 30. vasárnap Zalán
London, 2020. február 27.A 2018. június 28-i képen a British Airways brit légitársaság utasszállító repülőgépe leszállni készül a londoni Heathrow repülőtéren. 2020. február 27-én a londoni felsőbíróság fellebbviteli tanácsa helyt adott annak a fellebbezésnek, amelyet Sadiq Khan londoni polgármester, az érintett községi tanács és környezetvédő csoportok nyújtottak be a repülőtér harmadik pályájának megépítéséről hozott kormányzati döntés ellen. A végzés szerint a brit kormány figyelmen kívül hagyta azokat a kötelezettségeket, amelyeket Nagy-Britannia a károsanyag-kibocsátás csökkentésére vállalt a párizsi klímaegyezmény keretében.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Budapestre indult BA-gép fordult vissza Heathrow-ra - részletek

Szerdán, nem sokkal a felszállás után visszatért Londonba a British Airways Budapestre tartó járata. A hivatalos közlés szerint gyanítható technikai probléma állt a döntés hátterében.

Még Anglia területét sem hagyta el a British Airways Budapestre tartó járata szerdán, amikor visszafordult.

A BA866-os járat reggel háromnegyed nyolckor szállt fel rendben, majd 9 óra körül már ismét a Heathrow reptér betonján volt.

A FlightRadar24 repülési portál térképe szerint a gép egészen Doverig, azaz a La Manche-csatornáig repült, de nem haladt át a szigetországot a kontinentális Európától elválasztó tenger felett. Tett egy kört a kelet-angliai kikötő és Canterbury térségében, majd visszafordult a londoni reptérre.

A brit nemzeti légitársaság szóvivője azt mondta a Standard című híroldalnak, hogy a gép biztonságosan leszállt.

„Elővigyázatosságból tért vissza, egy feltételezett kisebb technikai gond miatt. Elnézést kérünk az utasainktól, hogy megszakítottuk az útjukat. Munkatársaink azon dolgoznak, hogy mihamarabb útnak indulhassanak”

– mondta az illetékes.

A szóvivő által említett kisebb technikai gond az Airlive légiportál szerint az volt, hogy

„közvetlenül a felszállás után vízszivárgás keletkezett az elülső konyhában”.

A portál úgy fogalmazott, hogy a járat legénysége 45 perccel a felszállás után „vészhelyzetet jelzett”, miután 26 ezer láb (8 km) magasságra emelkedett. Ezt követően várakozó pályára állították.

Ezek után tett egy pár kört és küldték vissza Heathrow-ra, ahol tűzoltó- és mentőkocsik várták.

Az Airbus A319-es az indulás után 1 óra 13 perccel érkezett vissza, majd a British Airways helyi idő szerint 10, magyar idő szerint 11 órára írta ki az újabb indulást.

A Budapest Airport oldala szerint a BA 866-os járat helyi idő szerint végül délután 15:23 perckor szállt le a Liszt Ferenc reptéren – azaz szokásos 2-2 és fél óra helyett közel nyolc órával az eredeti indulás után.

Mindeközben a WizzAir reggel félórás késéssel (9:00-kor) London Lutonból indult gépe háromnegyed órás késést halmozott fel és dél helyett 12:45-kor érkezett meg de még így is megelőzte a British Airways járatát.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Összeomlás-kutató: végtelen növekedés nem lehetséges egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón

Összeomlás-kutató: végtelen növekedés nem lehetséges egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón

A klímakatasztrófa egyértelművé tette, hogy a folyamatosan növekvő gazdaságra alapozott társadalom fenntarthatatlan. Ezért a fogyasztás tudatos minimalizálására lenne szükség, az erőforrásokat pedig az úgynevezett polikrízisre történő mentális felkészülésre kellene fordítani – mondta az InfoRádiónak Stumpf-Biró András összeomlás-kutató. A Pannon Egyetem kutatója radikálisan látja az emberiség közeljövőjét, és ezt nem rejtette véka alá Magyarország első üzleti jövőkutató konferenciáján sem, ahol a Mélyalkalmazkodás nevű mozgalom hazai képviselőjeként tartott előadást.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Valódi támogatást adnak vagy függőségbe taszítanak? – Csendes forradalom zajlik a nemzetközi segélyezés terén

Valódi támogatást adnak vagy függőségbe taszítanak? – Csendes forradalom zajlik a nemzetközi segélyezés terén

A nemzetközi segélyezési rendszer már régóta válsággal küzd, működésével sem a donorok, sem a kedvezményezettek nem elégedettek. Miközben a donor országok azt tapasztalják, hogy a segélyek nem hozzák a várt tartós eredményeket, addig a kedvezményezettek sokszor függőségbe, segélycsapdába kerülnek. Emiatt a segélyezésről szóló szakirodalomban több évtizede gyökeret vert az aid exit koncepció, vagyis a segélyezés fokozatos kivezetése a humanitárius és sürgősségi segélyek kivételével. Kérdés, mennyire megvalósítható ez a koncepció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×