eur:
390.78
usd:
358.98
bux:
72940.89
2024. július 20. szombat Illés
Oltásához előkészített, a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyaggal, a Comirnaty-vakcinával töltött fecskendők a fővárosi Honvédkórház oltópontján 2021. április 13-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Súlyos vád: "többször félremagyarázták" a Covid-vakcina veszélyes mellékhatásait

A vezető Covid-vakcinát gyártó Pfizer eltitkolta az oltóanyag kockázatait – ezt állítja az amerikai Kansas szövetségi állam kormányzata, amely beperelte a gyártót. Maga a cég tagad, miközben az AstraZeneca nemrég visszavonta a szerét és elismert egy ritka mellékhatást

A magyarok méltán büszkék Karikó Katalinra, aki Drew Weissmannel együtt Nobel-díjat kapott az mRNS-alapú Covid-vakcinákhoz vezető kutatásaival. Most azonban támadás érte az egyik céget, amely a nevéhez fűződő technológiából világszerte árusított szert dobott a piacra.

A demokrata kormányzóval, de többségi republikánus törvényhozással rendelkező Kansas amerikai szövetségi állam beperelte a Pfizer nevű gyógyszergyártót. Kris Kobach igazságügyminiszter szerint a cég „többször félremagyarázta” a Covid-vakcina veszélyes mellékhatásait, „akkor, amikor az amerikaiaknak szükségük volt az igazságra”.

A vád szerint a Pfizer biztonságosnak nevezte az oltóanyagot, elhallgatva, hogy terhességi komplikációkat, például vetélést okozhat, valamint ritka mellékhatása lehet a szívizom-, illetve szírburokgyulladás. Az utóbbiakra vonatkozó, főként kamasz fiúkat és fiatal férfiakat érintő ritka kockázatot említő figyelmeztetés csak 2021-ben került fel a Pfizer-vakcina címkéjére.

A keresetben az is szerepel, hogy a Pfizer saját, nemkívánatos eseményekről szóló adatbázist tartott fenn, függetlenül az úgynevezett szövetségi állami Vakcina Nemkívánatos Esemény Bejelentési Rendszertől (VAERS).

Kansas állam szerint a céges adatbázisban több, a cég számára hátrányos információ volt, mint az államiban.

A Pfizer válasza az volt, hogy tudományosan megalapozott és pontos információt szolgáltatott a vakcináról, amelye világszerte másfél milliárd embernek adtak be.

Egy 2022-es, a vakcinának a tizenévesekre gyakorolt hatását vizsgáló meta-analízis (amely a tudományos kutatások egyik legerősebbnek tartott bizonyítéka, mivel több tanulmány eredményeit veti össze – ebben az esetben klinikai kísérletek is ide tartoztak) azzal az összegzéssel zárult, hogy a vakcina utáni, életet veszélyeztető nemkívánatos események, kórházi kezelések és elhalálozások „extrém módon ritkák”. A tanulmány a Humán Vakcinák és Immunoterápiás Kezelések című szaklapban jelent meg.

A Lancet fertőző betegségek című szaklap szintén 2022-es tanulmánya a terhesség során bekövetkező, esetleges káros mellékhatásokat vizsgálta. Megállapítása szerint: „a terhesség nem járt együtt a Pfizer- vagy a Moderna-vakcina 1. dózisát követő súlyos nemkívánatos események megnövekedett kockázatával, de a Moderna 2. dózisát követően már megnövekedett kockázattal járt együtt (az 1216 vizsgált terhes nő 0,9 százaléka esetében).

A Nemzetközi Nőgyógyászat és Terhességkutatás című szaklap 2022-es szisztematikus áttekintése (szintén az legerősebb tudományos bizonyítékok közé tartozik) éppenséggel azt állapította meg, hogy a beoltott nőknél csökkent a korai szülés kockázata és utalt olyan tanulmányokra, amelyek szerint nem nőtt a vetélés kockázata.

Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek 2023-as, 21 tanulmányt érintő áttekintése sem talált kapcsolatot a vetélés a Pfizer-vakcina között.

A kérdésre adott pontos választ egyébként nagyban nehezíti, hogy milyen etnikumú, szociális helyzetű, egészségi állapotú nők vették fel a vakcinát és hogy még ez előtt elvetéltek-e már.

A hivatalosan 2023-ban véget ért Covid-pandémia után nem egészen egy évvel a téma átpolitizáltsága miatt még mindig jelennek meg hírek a vakcinák biztonságosságával kapcsolatban. Az brit AstraZeneca oltóanyagot például májusban kivonták, mert a cég

egy februári bírósági beadványban elismerte, hogy „nagyon ritka” esetben a trombózis egy fajtáját okozhatja a szer.

Az ügyben több család nyújtott be csoportos keresetet és követel több millió fontos kártérítést.

A héten emellett olyan tényfeltáró anyagot publikált a Reuters, amely szerint az amerikai Pentagon szabályos lejáratókampányt folytatott az egyik kínai vakcina ellen.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.22. hétfő, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Gyors ukrajnai békét ígért Trump, miközben újra támadták az oroszok az ukrán energetikai infrastruktúrát - Háborús híreink szombaton

Gyors ukrajnai békét ígért Trump, miközben újra támadták az oroszok az ukrán energetikai infrastruktúrát - Háborús híreink szombaton

Péntekről szombatra virradó éjjel telefonon beszélt egymással Donald Trump republikánus elnökjelölt, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, és amelyről Trump azt kommunikálta, hogy gyors békét fog teremteni Ukrajnában. Zelenszkij erről nem tett említést, arról viszont igen, hogy megállapodtak egy személyes találkozóban, amelyen majd a tartós béke lehetőségeit egyeztetik. Közben az éjjel az oroszok ismét támadták az ukrán energetikai infrastruktúrát, és az is kiszivárgott, hogy az amerikai Patriot rakétarendszer rakétagyártásának felpörgetése akadályokba fog ütközni Japánban, mert egy kritikus fontosságú alkatrészből hiány van. Friss híreink a háborúról szombaton.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×