Infostart.hu
eur:
384.72
usd:
327.88
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Koronavírus elleni vakcina a Sinovac kínai cég standján a Nemzetközi Szolgáltatáskereskedelmi Vásáron (CIFTIS) Pekingben 2020. szeptember 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Vu Hong

Reuters: titkos kampányt folytatott a Pentagon a kínai vakcina lejáratására

A hírügynökség oknyomozó anyaga szerint az amerikai védelmi minisztérium célja a kínai oltóanyag befeketítése volt. Egyes megszólalók közölték: a kampány ellencsapás volt azért, amiért egyre jelentősebbé vált Kína befolyása Ázsiában.

Hamis X (korábbi nevén Twitter)-fiókokkal és a közösségi médiában terjesztett álhírekkel próbálta korlátozni a Pentagon Kína befolyását a Fülöp-szigeteken és más országokban a pandémia idején – derült ki a Reuters oknyomozó cikkéből. A hírügynökség hosszú tényfeltáró anyagában – név nélkül – az amerikai program résztvevői is megszólaltak, és elismerték a korlátozás tényét. Ezzel gyakorlatilag olyan módszereket alkalmaztak, melyekkel általában a nyugati államok szokták vádolni az orosz és a kínai szolgálatokat.

Miközben a Fülöp-szigeteket súlyosan sújtotta a koronavírus-járvány, az ország frontvonallá vált az amerikai–kínai rivalizálásban, melynek során Washington is folytatott úgynevezett pszichológiai műveleteket.

A befolyásoló közösségi posztok lekicsinyelték a maszkok, tesztcsomagok és a kínai Sinovac vakcina hatékonyságát.

Ez volt az első oltóanyag, amely elérhetővé vált a filippinók számára. Miközben az Egyesült Államok első körben saját állampolgárai beoltására koncentrált és csak a maradék vakcinát volt hajlandó globálisan megosztani, a kínaiak elkezdtek adományozni a megszorult országoknak – ezzel növelték befolyásukat, ami válaszreakciót szült Washingtonban.

A 2020-ban indított műveletben alkalmazták a #Chinaangvirus hashtaget, ami tagalog nyelven azt jelenti: „Kína a vírus”. „A Covid Kínából jött, a vakcina is Kínából jött, ne bízz Kínában!” – szólt egy gyakori, 2020-ban terjedő tweet.

A Reuters cikke szerint az amerikai hadsereg „antivax-kampánya” 2020-ban indult és 2021 közepén állították le, vagyis Donald Trump elnöksége idején kezdődött és Joe Biden alatt szűnt meg. Nem tudni, hogy a tényfeltáró anyag kiadását úgy időzítették-e, hogy befolyásolja a jelenlegi elnökválasztási kampányt, illetve a visszatérésre vágyó Donald Trump esélyeit.

A cikkben azt írják, hogy

a vakcinagyalázó műveletet a Biden-féle Fehér Ház tiltotta le, és hogy az „más riválisok ellen is folyt”.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Gyógyszerészeti Ügynökség (EMA) annak idején nem hagyta jóvá az orosz Szputnyik vakcinát, de több ország sem engedélyezte – annak ellenére, hogy a Lancet című brit szaklap biztonságosnak és hatékonynak nevezte. A befolyásolási kampányban érintett két amerikai elnök szóvivői nem válaszoltak a megkeresésekre.

A Pentagonban – amely belső vizsgálatot indított az ügyben — elismerték a titkos propagandaprogram tényét, de az illetékesek nem árultak el részleteket. „Az amerikai fegyveres erők többféle platformot, köztük közösségi médiát alkalmaznak az országra, szövetségeseire és partnereire irányuló, rosszindulatú befolyásolási támadásokra való reagálásban” – mondta a Pentagon egyik szóvivője. Hozzátette:

Kína „dezinformációs kampányt kezdett, hogy hamisan az Egyesült Államokat vádolja meg a Covid terjesztésével.

A Reuters az Oszama bin Laden al-Kaida terrorvezér megtalálását célzó, Pakisztánban folytatott hamis hepatitisz-védőoltás programot is megemlítette, amit a CIA indított. Amikor ez kiderült, egészségügyi dolgozók lettek támadások céltáblái, a betegség ismét elterjedt, és az emberek gyanakvással szemléltek egy tisztán az egészségügyi illetékesek által folytatott oltási programot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Micsoda erőt mutatott ma a forint!

Micsoda erőt mutatott ma a forint!

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×