Infostart.hu
eur:
390.83
usd:
337.52
bux:
121145.26
2026. március 3. kedd Kornélia
Koronavírus elleni vakcina a Sinovac kínai cég standján a Nemzetközi Szolgáltatáskereskedelmi Vásáron (CIFTIS) Pekingben 2020. szeptember 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Vu Hong

Reuters: titkos kampányt folytatott a Pentagon a kínai vakcina lejáratására

A hírügynökség oknyomozó anyaga szerint az amerikai védelmi minisztérium célja a kínai oltóanyag befeketítése volt. Egyes megszólalók közölték: a kampány ellencsapás volt azért, amiért egyre jelentősebbé vált Kína befolyása Ázsiában.

Hamis X (korábbi nevén Twitter)-fiókokkal és a közösségi médiában terjesztett álhírekkel próbálta korlátozni a Pentagon Kína befolyását a Fülöp-szigeteken és más országokban a pandémia idején – derült ki a Reuters oknyomozó cikkéből. A hírügynökség hosszú tényfeltáró anyagában – név nélkül – az amerikai program résztvevői is megszólaltak, és elismerték a korlátozás tényét. Ezzel gyakorlatilag olyan módszereket alkalmaztak, melyekkel általában a nyugati államok szokták vádolni az orosz és a kínai szolgálatokat.

Miközben a Fülöp-szigeteket súlyosan sújtotta a koronavírus-járvány, az ország frontvonallá vált az amerikai–kínai rivalizálásban, melynek során Washington is folytatott úgynevezett pszichológiai műveleteket.

A befolyásoló közösségi posztok lekicsinyelték a maszkok, tesztcsomagok és a kínai Sinovac vakcina hatékonyságát.

Ez volt az első oltóanyag, amely elérhetővé vált a filippinók számára. Miközben az Egyesült Államok első körben saját állampolgárai beoltására koncentrált és csak a maradék vakcinát volt hajlandó globálisan megosztani, a kínaiak elkezdtek adományozni a megszorult országoknak – ezzel növelték befolyásukat, ami válaszreakciót szült Washingtonban.

A 2020-ban indított műveletben alkalmazták a #Chinaangvirus hashtaget, ami tagalog nyelven azt jelenti: „Kína a vírus”. „A Covid Kínából jött, a vakcina is Kínából jött, ne bízz Kínában!” – szólt egy gyakori, 2020-ban terjedő tweet.

A Reuters cikke szerint az amerikai hadsereg „antivax-kampánya” 2020-ban indult és 2021 közepén állították le, vagyis Donald Trump elnöksége idején kezdődött és Joe Biden alatt szűnt meg. Nem tudni, hogy a tényfeltáró anyag kiadását úgy időzítették-e, hogy befolyásolja a jelenlegi elnökválasztási kampányt, illetve a visszatérésre vágyó Donald Trump esélyeit.

A cikkben azt írják, hogy

a vakcinagyalázó műveletet a Biden-féle Fehér Ház tiltotta le, és hogy az „más riválisok ellen is folyt”.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Gyógyszerészeti Ügynökség (EMA) annak idején nem hagyta jóvá az orosz Szputnyik vakcinát, de több ország sem engedélyezte – annak ellenére, hogy a Lancet című brit szaklap biztonságosnak és hatékonynak nevezte. A befolyásolási kampányban érintett két amerikai elnök szóvivői nem válaszoltak a megkeresésekre.

A Pentagonban – amely belső vizsgálatot indított az ügyben — elismerték a titkos propagandaprogram tényét, de az illetékesek nem árultak el részleteket. „Az amerikai fegyveres erők többféle platformot, köztük közösségi médiát alkalmaznak az országra, szövetségeseire és partnereire irányuló, rosszindulatú befolyásolási támadásokra való reagálásban” – mondta a Pentagon egyik szóvivője. Hozzátette:

Kína „dezinformációs kampányt kezdett, hogy hamisan az Egyesült Államokat vádolja meg a Covid terjesztésével.

A Reuters az Oszama bin Laden al-Kaida terrorvezér megtalálását célzó, Pakisztánban folytatott hamis hepatitisz-védőoltás programot is megemlítette, amit a CIA indított. Amikor ez kiderült, egészségügyi dolgozók lettek támadások céltáblái, a betegség ismét elterjedt, és az emberek gyanakvással szemléltek egy tisztán az egészségügyi illetékesek által folytatott oltási programot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×