0 °C
Ahogy a Bloomberg hírügynökség megjegyezte: „amikor a világ legjobb városainak listázására adja a fejét az ember, akkor zsúfolt pályára lép és ráadásul a dolog nem éppen egzakt tudomány”. A pályára most új játékos lépett, a brit Oxford Economics gazdasági előrejelző cég képében, amely a megszokotthoz képest meglepő listát prezentált a világ 1000, szerinte legfontosabb városáról.
A kutatók 27 mutató alapján vetették össze őket, majd öt kategóriában hirdettek győztest az összesített lista mellett.
We've launched new Global Cities Index, which covers the world's 1,000 largest cities across five categories. Today, we zoom in on the top cities of the Economics category, unveiling the drivers of their performance. Unlock the full rankings in our blog: https://t.co/3H51RLbjLE pic.twitter.com/PqB0G9HWH6
— Oxford Economics (@OxfordEconomics) May 30, 2024
Meglepő módon a top tízes listákon sehol sincsenek a máshol bérelt hellyel rendelkező skandinávok.
Az összesített listán a top 5-ben New York, London, a kaliforniai San José, Tokió és Párizs követi egymást. Az észak-amerikai nagyvárosok különösen jól szerepelnek az összesített listán.
Hogyan jött ki az eredmény? Az index öt nagyobb kategóriát használt:
- Gazdaság (benne olyan mutatókkal, mint a GDP, de a munkahelyteremtés is)
- Humán tőke (benne iskolai végzettségi szint, vállalati központok és népességnövekedés)
- Életminőség (várható élettartam, egy főre jutó jövedelem, kulturális intézmények)
- Környezeti állapot és fenntarthatóság (levegőminőség, hőmérsékleti anomáliák, temészeti katasztrófák)
- A kormányzás minősége (intézmények, politikai stabilitás, polgári szabadságjogok)
A győztes New York a kiszámítható és megbízható növekedése miatt a legerősebb volt a gazdasági kategóriában, negyedik volt az emberi tőke tekintetében, viszont 278. az életminőség, 353. a környezet és 184. a kormányzás terén.
Egy kissé nehezen követhető magyarázat az, hogy a három gyengébb kategóriában is jó helyen áll a világ megavárosai között. A módszer leírásában ugyanakkor szerepel, hogy a gazdaság 30 százalékos súlyozással szerepel az indexben, miközben a humán tőke és az életminőség 25, a többi pedig csak 10 százalékkal.
London volt a topon a humán tőke kategóriájában. A második Tokió és a harmadik a szaúd Rijád lett. A magyarázat szerint a városnak sokszínű és fiatal a lakossága, és bővülő üzleti központ.
HE Ammar Nagadi, Vice Minister of Economy and Planning says “Africa has more than 60% of its population under the age of 25, Saudi has more than 60% of its population under the age of 30. This is a unique opportunity to invest in human capital development to capture that… pic.twitter.com/UfcpeKwLLt
— وزارة الاقتصاد والتخطيط (@MEPSaudi) November 9, 2023
Az életminőség kategóriában nyugati-európai és kisebb városok taroltak. Az első a francia Grenoble, a második – kakukkfiókaként – az ausztrál Canberra, majd olyan városok jönnek, mint Bergen, Basel, Luxemburg.
Berna, Basilea y Zúrich figuran entre las 10 ciudades con mejor calidad de vida del mundo, según el Global Cities Index que Oxford Economics dio a conocer días atrás.
— Embajada de Suiza en México (@CH_Mexico) June 1, 2024
Más información: https://t.co/unsPZKnp2Y pic.twitter.com/ZzFyBMbEhM
A környezeti kategória top 10 városa között viszont nincs egyetlen európai sem. Az első öt: Szuva a Fidzsi-szigeteken, a brazil Fortaleza, a Puerto Ricó-i San Juan, a brazíliai Natal és az új-zélandi Wellington.
A kormányzás minősége kategóriában tűnnek fel a top 10-ben a skandinávok, de három új-zélandi város, Auckland, Christchurch és Wellington után jön csak Aarhus, Koppenhága és Helsinki. (Stockholm és Koppenhága az összesített lista 14. és 15. helyén áll.)
Érdekes módon a magasabb pontszámokat Észak-Amerika és Nyugat-Európa városai, de mellettük az Arab-öböl, Ázsiában főként Japán, valamint Ausztrália és Óceánia városai kapták. Az X-en (régi nevén: Twitter) megjelent posztokat átnézve az is látszik, hogy minden ország és régió igyekszik úgy értelmezni a sok kutakodásra és összehasonlításra lehetőséget adó anyagot, hogy az jó színben tüntesse fel.
A Magyarország körüli szűkebb régióban Bécs a legjobb az 1000-es listán a 49. helyével. Az osztrák fővárost valamennyire lehúzza 604. környezeti és 145. életminőségi helyezése.
Hazánk egyetlen várossal, Budapesttel szerepel az indexben, a főváros a 161. helyen végzett.
(177-es gazdasági, 127-es humántőke, 137-es életminőségi, de 596-os környezeti és 347-es kormányzási pontszámmal).
A magyar főváros olyan városokat utasított maga mögé, mint Liverpool, Nürnberg, Hannover, Ljubljana, Pozsony, Varsó, Valencia, Tallinn és Isztambul, sőt a francia déli part illusztris települése, Nizza.
A geopolitikai aktualitás miatt most érdekes Moszkva a 305., Kijev a 313., Tel-Aviv a 30., Haifa a 122., Jeruzsálem a 143. a listán. Kairó közben a 327., Amman a 387., Teherán a 443. a sorrendben.
A sereghajtók közt egy sor indiai, paksztináni és nigériai várost találunk, de ott van köztük a Kaszpi-tenger partján fekvő orosz Asztrahany és Novokuznyeck is.
A teljes jelentés regisztráció után elérhető itt.
Módszertan: az egyes kategóriák mutatóinak teljes listája:
| Kategória | Mutató | Leírás |
| Gazdaság | GDP mérete | A város bruttó hazai terméke (GDP) |
| GDP-növekedés | A város 5 éves GDP-előrejelzése | |
| Egy főre jutó GDP | A város GDP-jének nagysága osztva a lakossággal | |
| A foglalkoztatás növekedése | A város 5 éves foglalkoztatási prognózisa | |
| Gazdasági stabilitás | Mennyire volt konzisztens a város GDP-növekedése az elmúlt évtizedben? | |
| Gazdasági sokszínűség | A város gazdasága egyes ágazatainak relatív mérete | |
| Emberi tőke | Népesség növekedés | A város 5 éven belüli népességnövekedési becslése |
| Életkori profil | A város 65 év feletti lakosságának aránya a 15 és 64 év közötti lakossághoz viszonyítva (nagyjából nyugdíjas népesség munkaképes korú népességhez képest) | |
| Egyetemek | Városban található egyetemek száma a rangsorolásukkal súlyozva | |
| Vállalati központ | A világ 2000 legnagyobb vállalatából hánynak van székhelye a városban? | |
| Iskolai végzettség | A 25 év feletti felnőttek átlagos iskoláztatási éveinek és a 6 évesnél idősebb gyermekek várható iskolai éveinek átlaga a város lakosainál | |
| Külföldi születésű lakosság | A városban élő lakosság azon része, amely a város országán kívül született | |
| Életminőség | Jövedelemegyenlőség | A városon belüli háztartások jövedelmének Gini-együtthatója (a háztartások jövedelmi egyenlőségének mérőszáma) |
| Egy főre jutó jövedelem | A város teljes rendelkezésre álló, háztartásokhoz tartozó jövedelme osztva a lakossággal, korrigálva az ország vásárlóerő-paritásával (PPP) | |
| Lakhatási kiadások | A háztartások rendelkezésre álló jövedelmének lakáscélra és rezsire fordított aránya a városban | |
| Várható élettartam | A város lakóinak születéskor várható élettartama | |
| Internet sebesség | A városban mért szélessávú internet átlagos letöltési sebesség | |
| Szabadidős és kulturális helyszínek | A városban található szabadidős és kulturális helyszínek száma osztva a lakossággal | |
| Környezet | Levegő minősége | Az átlagos PM2,5-részecske koncentráció a városban |
| Kibocsátási intenzitás | A város CO2-kibocsátásának összege osztva a GDP-vel | |
| A természeti katasztrófák | A városban 2000 óta bekövetkezett természeti katasztrófák száma | |
| Hőmérséklet anomáliák | A város átlagos éves hőmérsékleti anomáliája, a napi maximum hőmérséklet és a hosszú távú átlag különbségeként számítva | |
| Csapadék anomáliák | A város átlagos éves csapadékmennyiségének anomáliája, a teljes havi csapadékmennyiség és a hosszú távú átlag különbségeként | |
| Kormányzás | Intézmények | A város országa intézményi környezetének és jogállamiságának összesített pontszáma |
| Politikai stabilitás | A politikai instabilitás és az erőszak valószínűségének összesített pontszáma a város országában | |
| Üzleti környezet | Összesített pontszám arról mennyire egyszerű vállalkozni és milyen mértékben ellenőrzik a korrupciót a város országában | |
| Polgári szabadságjogok | A város országában élő lakosok politikai jogainak és polgári jogainak összesített pontszáma |
Forrás: Oxford Economics
