Infostart.hu
eur:
365.05
usd:
309.92
bux:
136260.36
2026. április 16. csütörtök Csongor
London, 2023. november 13.David Cameron volt miniszterelnök távozik a londoni kormányfői rezidenciáról 2023. november 13-án, miután Rishi Sunak brit miniszterelnök külügyminiszterré nevezte ki. Cameron kinevezésének közvetlen előzményeként Sunak menesztette Suella Bravermant a belügyminiszteri tisztségről, és utódjaként James Cleverly eddigi külügyminisztert nevezte ki.
Nyitókép: MTI/AP/PA/James Manning

Cameron Kijevért kilincselt Trumpnál és a republikánusoknál

A Republikánus pártot, majd személyesen Donald Trumpot is győzködte Ukrajna támogatásáról Lord Cameron. A brit külügyminiszter Washingtonban azt hangoztatta: „a határok számítanak”, amikor a Kijevnek szánt segély feloldását kérte képviselőktől.

David Cameron úgy gondolta, megtalálta az a kifejezést, amivel Ukrajna támogatására bírhatja a vonakodó amerikai republikánus kongresszusi képviselőket: „erős országhatárokat” emlegetett, amikor felszólalt előttük.

Igaz, a republikánusok a latin-amerikai migránsoktól akarják védeni határaikat, Cameron viszont az orosz területszerzéstől Ukrajnát.

Joe Biden elnök 95 milliárd dolláros új segélycsomagja a republikánus többségű kongresszusi alsóház "fagyasztójában pihen", mert Donald Tump de facto elnökjelölt hívei csak a déli határvédelem szigorítása esetén hajlandók átengedni azt a Házon.

„A határok számítanak, az agresszió nem éri meg... az alternatíva az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök erővel próbálja megváltoztatni Európa határait. Ezt világosan meghallják Pekingben, Teheránban és Észak-Koreában” – fejtegette a brit külügyminiszter tengerentúli útja előtt.

Cameron a Biden-kormányzat más tagjai mellett találkozott Antony Blinken külügyminiszterrel és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval, továbbá Mitch McConnell republikánus szenátusi elnökkel is.

A hab a tortán azonban Donald Trump volt, akinek floridai birtokára kénytelen volt elzarándokolni a brit külügyek vezetője. És ezt valószínűleg nem a legnagyobb lelkinyugalomban tette, mivel a múltban „hülyének, hibásnak, nőgyűlölőnek” is nevezte az exelnököt. Most viszont „szívességet kérve kopogtatott az ajtaján” – írta le dilemmáját a Sky News. Mindezzel, a kommentár szerint azt erősítette meg, hogy kinél van a valódi döntési jog, amikor az ukrajnai segély kerül szóba. Donald Trump ellenzi a csomagot.

Bár Cameron – a republikánusokkal való korábbi pengeváltásokból tanulva – nem akart nyilvánosan beszélni a Mar-o-Lago birtokon tett vizitjéről, azzal az üzenettel ment Trumphoz, hogy „Ukrajna háborúja Amerika háborúja is, és helyes támogatni Kijevet és a NATO-t”.

Arról is megpróbálta meggyőzni a házigazdát, hogy a britek és más európai NATO-tagok elkötelezték magukat, hogy az általuk megígért pénzeket költik el védelemre. Ez a kérdés Trump számára vörös posztó, ezért mondta azt néhány hónapja, hogy Moszva támadja csak meg a keveset költő tagországokat.

Cameron korábban azzal bőszített fel néhány republikánus képviselőt, hogy az ukrán segélyt fékezőket azokhoz a múltbéli vezetőkhöz hasonlította, akik puhák voltak Adolf Hitlerrel szemben. A finoman szólva ellentmondásos megítélésű Marjorie Taylor Greene képviselő asszony erre azt javasolta, hogy csókolja meg egy bizonyos testrészét. És ő az, aki Mike Johnson alsóházi elnök elmozdításával fenyegetőzik, ha az napirendre veszi az ukrán segélyt. Így Johnson jobbnak látta, ha nem találkozik a brit külügyminiszterrel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

„Nem csak az a kérdés, hogy ki mond le, lezárult egy politikai korszak” – Orbán Viktor a választások eredményéről

„A választók a jövőre szavaztak, nem a múltra, többet várnak. Szerintem össze kell gyűjteni azt a 8-10 okot, ami a választási vereséghez vezetett, ehhez szükség van még néhány napra. Ki fog kerekedni egy kép” – vázolta Orbán Viktor. Először értékelte az országgyűlési választások eredményét a választáson súlyos vereséget szenvedett Fidesz–KDNP vezetője. A Fidesz közösségére bízta annak az ügyét, hogy marad-e vagy távozik a párt éléről.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Csúnyán megütötték a Molt Magyar Péter bejelentése után

Csúnyán megütötték a Molt Magyar Péter bejelentése után

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin, a hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. A nemzetközi piacokon a befektetők egyre inkább abban bíznak, hogy az Egyesült Államok és Irán között közeledés jöhet, ami enyhítheti a közel-keleti háború gazdasági kockázatait. Ami pedig eközben a hazai folyamatokat illeti, a BUX index a választási utáni héten már két alkalommal is történelmi csúcsot döntött, mára azonban már délelőtt megérkezett a korrekció, ami később jelentős esésbe csapott át. Ez azután történt, hogy Magyar Péter bejelentette, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezérrel tárgyal ma, és elvárja, hogy a cég ne fizessen osztalékot az MCC-nek. A kifizetést egyébként a cég közgyűlése áprilisban már jóváhagyta, így a friss követelés első ránézésre jogilag nehezen kivitelezhetőnek tűnik, és sokkal inkább politikai üzenetként értelmezhető. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×