Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
London, 2023. november 13.David Cameron volt miniszterelnök távozik a londoni kormányfői rezidenciáról 2023. november 13-án, miután Rishi Sunak brit miniszterelnök külügyminiszterré nevezte ki. Cameron kinevezésének közvetlen előzményeként Sunak menesztette Suella Bravermant a belügyminiszteri tisztségről, és utódjaként James Cleverly eddigi külügyminisztert nevezte ki.
Nyitókép: MTI/AP/PA/James Manning

Cameron Kijevért kilincselt Trumpnál és a republikánusoknál

A Republikánus pártot, majd személyesen Donald Trumpot is győzködte Ukrajna támogatásáról Lord Cameron. A brit külügyminiszter Washingtonban azt hangoztatta: „a határok számítanak”, amikor a Kijevnek szánt segély feloldását kérte képviselőktől.

David Cameron úgy gondolta, megtalálta az a kifejezést, amivel Ukrajna támogatására bírhatja a vonakodó amerikai republikánus kongresszusi képviselőket: „erős országhatárokat” emlegetett, amikor felszólalt előttük.

Igaz, a republikánusok a latin-amerikai migránsoktól akarják védeni határaikat, Cameron viszont az orosz területszerzéstől Ukrajnát.

Joe Biden elnök 95 milliárd dolláros új segélycsomagja a republikánus többségű kongresszusi alsóház "fagyasztójában pihen", mert Donald Tump de facto elnökjelölt hívei csak a déli határvédelem szigorítása esetén hajlandók átengedni azt a Házon.

„A határok számítanak, az agresszió nem éri meg... az alternatíva az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök erővel próbálja megváltoztatni Európa határait. Ezt világosan meghallják Pekingben, Teheránban és Észak-Koreában” – fejtegette a brit külügyminiszter tengerentúli útja előtt.

Cameron a Biden-kormányzat más tagjai mellett találkozott Antony Blinken külügyminiszterrel és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval, továbbá Mitch McConnell republikánus szenátusi elnökkel is.

A hab a tortán azonban Donald Trump volt, akinek floridai birtokára kénytelen volt elzarándokolni a brit külügyek vezetője. És ezt valószínűleg nem a legnagyobb lelkinyugalomban tette, mivel a múltban „hülyének, hibásnak, nőgyűlölőnek” is nevezte az exelnököt. Most viszont „szívességet kérve kopogtatott az ajtaján” – írta le dilemmáját a Sky News. Mindezzel, a kommentár szerint azt erősítette meg, hogy kinél van a valódi döntési jog, amikor az ukrajnai segély kerül szóba. Donald Trump ellenzi a csomagot.

Bár Cameron – a republikánusokkal való korábbi pengeváltásokból tanulva – nem akart nyilvánosan beszélni a Mar-o-Lago birtokon tett vizitjéről, azzal az üzenettel ment Trumphoz, hogy „Ukrajna háborúja Amerika háborúja is, és helyes támogatni Kijevet és a NATO-t”.

Arról is megpróbálta meggyőzni a házigazdát, hogy a britek és más európai NATO-tagok elkötelezték magukat, hogy az általuk megígért pénzeket költik el védelemre. Ez a kérdés Trump számára vörös posztó, ezért mondta azt néhány hónapja, hogy Moszva támadja csak meg a keveset költő tagországokat.

Cameron korábban azzal bőszített fel néhány republikánus képviselőt, hogy az ukrán segélyt fékezőket azokhoz a múltbéli vezetőkhöz hasonlította, akik puhák voltak Adolf Hitlerrel szemben. A finoman szólva ellentmondásos megítélésű Marjorie Taylor Greene képviselő asszony erre azt javasolta, hogy csókolja meg egy bizonyos testrészét. És ő az, aki Mike Johnson alsóházi elnök elmozdításával fenyegetőzik, ha az napirendre veszi az ukrán segélyt. Így Johnson jobbnak látta, ha nem találkozik a brit külügyminiszterrel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Meghalt Irán legfőbb vezére, elindult a megtorlás, Irán szétbombázza Dubajt - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Meghalt Irán legfőbb vezére, elindult a megtorlás, Irán szétbombázza Dubajt - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×