eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
YOKOSUKA, JAPAN - SEPTEMBER 08: The British Royal Navy aircraft carrier HMS Queen Elizabeth sails out of Tokyo bay on September 08, 2021 in Yokosuka, Japan. The visit by the Royal Navys flagship vessel took place on the second leg of the ships maiden deployment and involved joint exercises with Japans Self-Defense Forces as well as the U.S and Dutch navies. (Photo by Yuichi Yamazaki/Getty Images)
Nyitókép: Yuichi Yamazaki/Getty Images

Parlamenti jelentés: a brit hadsereg csak pár hónapig bírná Oroszországgal szemben

A brit hadsereg jelenlegi kapacitásait egy éven át mérte fel a parlament védelmi bizottság, és a jelentés lesújtó megállapításokat tartalmaz.

Annak ellenére, hogy Nagy-Britannia Ukrajna egyik legelkötelezettebb támogatója, a szigetország vészesen nincs felkészülve arra, hogy egy Oroszországgal vívott totális háború esetén megvédje magát a támadástól – állítja egy élesen kritikus parlamenti jelentés.

Orosz propagandisták rendszeresen címeznek fenyegetéseket az ellenséges magartással vádolt briteknek. Nick Carter tábornok, volt vezérkari főnök a The Sun című bulvárlapnak azt mondta: a fegyveres erők valószínűleg "kimerítenék fő képességeiket a harc első néhány hónapja után", miután az alsóház védelmi bizottságának nemrégiben tett megállapításairól kérdezték.

A brit hadsereg jelenlegi kapacitásait egy éven át mérte fel a képviselői csoport, amely megállapította: a lőszerkészletek „messze elmaradnak attól a szinttől, amely az orosz hadsereg által jelentett fenyegetés biztos elhárításához szükséges”.

Mindez annak ellenére van így, hogy a fegyveres erőknek tavaly nyújtott több mint kétmilliárd fontnyi támogatást is – információik szerint – az ország védelmének hiányosságainak pótlására és nem a tartalékos egységek megerősítésére költötték.

London sincs felkészülve

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi helyzetben London – mint főváros – is súlyosan felkészületlennek bizonyulna egy brit földön zajló konfliktusra. Jelentősen meg kellene erősíteni azokat a meglévő építményeket, amelyek védelmet nyújthatnának a légitámadások során, valamint gyorsan ki kellene alakítani többek között az evakuálásra, a fejadagolásra és a technológia használatára vonatkozó protokollokat.

Jelenleg azt sem tudni, hogy milyen intézkedésekre lenne szükség az ország katonai kapacitásának megerősítéséhez, és magas rangú katonai tisztviselők arról beszélnek, hogy az Egyesült Királyságnak valószínűleg be kellene vezetnie a sorkatonai szolgálat valamilyen formáját.

Gondok a királyi haditengerészetnél

A szigetország katonai felkészületlenségét jelzi, hogy néhány hete az utolsó pillanatban törölték az HMS Queen Elizabeth repülőgéphordozó indítását. A tengeri jármű a hidegháború óta a legnagyobb NATO-gyakorlatot vezette volna. A végső ellenőrzések során azonban „problémát” észleltek az egyik hajócsavar tengelyénél. A dokkban aztán tűz is kiütött a hajón.

Korábban a Queen Elizabeth helyét átvevő Prince of Wales hadihajónak is bajai támadtak: szintén propellerhibája volt és leállt a Wight-sziget közelében. A kínos incidensek sorában pedig a Trident II, nukleáris töltet hordozására képes rakéta egyik tesztje is kudarcot vallott nemrég.

A háborús készültség kérdésében a brit kormány igyekezett megnyugatni a közvéleményt, hogy jelenleg nincs napirenden a kötelező katonai szolgálat bármilyen formában történő bevezetése. Rishi Sunak miniszterelnök pedig károsnak nevezte a "hipotetikus forgatókönyvekről" szóló vitákat.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×