Infostart.hu
eur:
384.8
usd:
328.02
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
BRUSSELS, BELGIUM - JANUARY 18: Chair of the North Atlantic Treaty Organization (NATO) Military Committee Rob Bauer, Supreme Allied Commander Europe (SACEUR) Gen. Christopher Cavoli (not seen) and NATO Deputy Supreme Allied Commander Transformation Gen. Chris Badia (not seen) hold a joint press conference as they attend NATO Military Chiefs of Defence meeting in Brussels, Belgium on January 18, 2024. (Photo by Dursun Aydemir/Anadolu via Getty Images)
Nyitókép: Dursun Aydemir/Anadolu via Getty Images

NATO-parancsnok: készüljön mindenki, háborúzni fogunk Moszkvával

Nem sokkal a svéd illetékesek vészjósló figyelmeztetése után egy vezető NATO-tiszt is azt mondta nemrég, hogy a tagországoknak és a lakosoknak „életüket megváltoztató konfliktusra” kell felkészülniük, aminek katonai mozgósítás is a része lehet.

Svédországban heves vitákat és pánikvásárlást váltott ki Carl-Oskar Bohlin polgári védelmi miniszter, valamint Micael Bydén katonai főparancsnok, akik a közelmúltban egy nagy háború kirobbanásának lehetőségéről beszéltek – bár Ulf Kristersson miniszterelnök ellentmondott nekik.

A napokban pedig a NATO egyik magas rangú tisztje is kiállt mellettük, és szinte visszhangozta a vészjósló szavakat. „Amíg a fegyveres erők felkészültek a háború kitörésére, addig a polgároknak is fel kell készülniük egy olyan konfliktusra, amely az életük teljes megváltoztatását teheti szükségessé” – mondta Rob Bauer holland tengernagy.

A tiszt a NATO védelmi vezetőinek brüsszeli találkozója után kijelentette: háború kitörése esetén nagy számú civilt kell mozgósítani, a kormányoknak pedig olyan rendszereket kell létrehozniuk, amelyek képesek erre.

„Be kell látnunk, hogy nem magától értetődő a béke, és ezért fel kell készülnünk egy Oroszországgal való konfliktusra”

– fogalmazott.

Rob Bauer hozzátette, „a vita azonban ennél sokkal többről szól. Az ipari bázisnak és az embereknek is meg kell érteniük, hogy ki kell venniük a részüket a felkészülésből”. A tengernagy – aki a NATO Katonai Bizottságának elnöke – kiemelte és dicsérte azokat a svéd vezetőket, akik az ország hivatalos NATO-csatlakozása előtt minden állampolgárt arra szólítottak fel, hogy készüljenek fel a háborúra.

Az admirális szerint fontos felismerni, hogy „nem minden esetben lehet előre tervezni, és nem minden lesz szép és jó a következő húsz évben”.

A jövő héten mintegy 90 ezer NATO-katona kezdi meg a szövetségnek a hidegháború óta tartott legnagyobb hadgyakorlatát. A Steadfast Defender 2024 elnevezésű művelet létszáma a tavalyi bejelentése óta több mint a duplájára nőtt, és az a célja, hogy felkészítse a tagállamokat egy lehetséges orosz invázióra.

A NATO magas rangú tisztviselői azonban egyre inkább aggódnak amiatt, hogy a kormányok és a magánfegyvergyártók lemaradnak a hazai felkészülésben.

Az ukrajnai konfliktus miatt a fegyver- és lőszerkészletek kimerültek,

és a jelenlegi termelési ütem mellett évekbe telik, mire a készletek feltöltődnek – jegyezte meg a The Telegraph című brit lap.

Akár a kötelező sorkatonaság is visszatérhet?

Eközben Oroszország „megháromszorozta katonai kiadásait, amelyek az állami költségvetés 40 százalékát teszik ki, továbbá Moszkva felpörgette gyártókapacitásait” – teszi hozzá az újság tudósítója. „Minden téren készen kell állnunk. Rendszereket kell kiépíteni, hogy több embert találjunk – ha lesz, háború, ha nem. Akkor lehet mozgósításról, tartalékosokról vagy sorkatonaságról beszélni” – fejtegette az admirális, utalva arra, hogy

véget érhet az a korszak, amikor sok európai országban megszüntették a hadkötelezettséget és csak hivatásos katonák kerültek állományba.

Rob Bauer arról is beszélt, hogy egy olyan ipari bázisra kellene támaszkodni, „amely a lehető leggyorsabban képes fegyvereket és lőszert gyártani, hogy harcban tudjunk maradni, ha belekerülünk egy konfliktusba”.

Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Micsoda erőt mutatott ma a forint!

Micsoda erőt mutatott ma a forint!

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×