Ulf Kristersson svéd miniszterelnök eltúlzottnak nevezte a közvélemény háborús félelmeit. A kormányfő azt mondta a svéd rádióban: „Semmi sem utal arra most, hogy a háború a küszöbön áll, de az teljesen világos, hogy jelentősen megnőtt a háború kockázata a mi régiónkban” - mondta. Hozzátette, hogy ő maga még nem tart egy teljes körű katonai konfliktustól.

Szerinte „lehetetlen egyidőben elég árnyaltan fogalmazni, több árnyalatot említeni”. Azt is kijelentette: "Nem törekszünk arra, hogy bármilyen módon megijesszük az embereket vagy szorongást keltsünk bennük".

Korábban Markus Wichel svéd parlamenti képviselő arról beszélt, valószínűsíthető, hogy Stockholm közvetlen konfliktusba keveredik Moszkvával. Wichel kérést intézett Tobias Billström svéd külügyminiszterhez, hogy az Oroszország ellen bevezetett szankciók betartása érdekében szigorítsa az exportellenőrzést. Ezt megelőzően pedig a svéd hadsereg főparancsnoka és a polgári védelmi miniszter fogalmazott úgy, hogy fel kell készülni a háborúra, akár egyéni, állampolgári és mentális szinten is.

A figyelmeztetéseknek az lett az eredménye, hogy a svédek pánikvásárlásokba kezdtek.

Különösen a marmonkannákat, a gázpalackos sütőket és a rádió adó-vevőket kapkodták el.

A háború lehetősége azért is sokkoló a NATO-ba törekvő svédeknek, mert a skandináv ország a napóleoni háborúk óta nem vett részt fegyveres konfliktusban.

Egyelőre várat magára a török és a magyar parlamenti ratifikáció, ami miatt parkolópályán van a svéd NATO-tagság, de Washington decemberben védelmi egyezményt kötött Stockholmmal, aminek értelmében amerikai katonák jelenhetnek meg az országban. A magas rangú illetékesek, Carl-Oskar Bohlin polgári védelmi miniszter és Micael Bydén katonai főparancsnok megjegyezései után a Bris gyermekjogvédelmi csoport azt mondta, hogy egyre több gyerek hívja segélyvonalait.

„Sok gyerek már amúgy is szorong, de a hír ezt csak súlyosbította” – mondta Magnus Jagerskog, a szervezet főtitkára.

Közben az országban heves vita indult arról, mennyire valószínű egy teljes körű konfliktus, vagy csak hisztériakeltésről van szó. „Ez egy komoly helyzet, de világossá kell tenni, nem az van, hogy küszöbön állna a háború” – mondta Magdalena Andersson volt miniszterelnök, a szociáldemokraták vezére.

Oroszországban közben gúnyolódtak: „néha úgy tűnik, a svéd tisztek és újságírók már-már álmodoznak a háborúról” – mondta Alekszej Puskov, az orosz felsőház tagja. „A poltavai csata óta nem tudnak lehiggadni” – utalt a mai Ukrajna területén az oroszok által a svédekre mért 18. századi vereségre.

A svéd háborús forgatókönyvet még Mark Galeotti, az Oroszországot rendszeresen bíráló Kreml-szakértő is kétségbe vonta. „Ugyan miért tenné ezt Putyin?” – kérdezte és úgy vélte: bár Ukrajna különösen fontos neki, az orosz elnök nem mutat késztetést a balti országok visszafoglalására, amit Svédországban gyakran emlegetnek.