Infostart.hu
eur:
363.11
usd:
308.78
bux:
139459.59
2026. április 13. hétfő Ida
Background is composed of elements and symbols of the Russian army.
Nyitókép: Rustic / Getty Images

Egy száz kilométeres folyosó, amiért újabb fegyveres konfliktus törhet ki Oroszország határán

Órákra megvakultak a NATO elektronikus őrszemei Lengyelországban és Litvániában.

Azokról a GPS alapon működő figyelő rendszerekről van szó, amelyekkel egyebek közt a Suwlaki-folyosó körzetét is szemmel tartja a nyugati katonai szövetség. Arról, hogy mi történt pontosan mindjárt írunk, de előtte nézzük, miért is ennyire fontos katonai szempontból ez a vidék.

A terület jelentősége a Szovjetunió széthullása után nőtt óriásira, mivel ez a keskeny sáv választja el az oroszok kalinyingrádi területét Fehéroroszországtól. Korábban az egész Baltikum és Fehéroroszország is a szovjet birodalom része volt, így nem okozott gondot az oroszoknak Kalinyingrád megközelítése. A hely azért fontos, mert itt találhatók Oroszország legjelentősebb balti-tengeri hadikikötői, valamint szárazföldi és légitámaszpontjai.

Viszont Litvánia 1990-es függetlenné válása után Oroszország szárazföldön keresztül már csak külön engedéllyel érheti el a stratégiai jelentőségű kalinyingrádi területet. Ugyanakkor az oroszok útjában álló 104 kilométernyi sík határterület nem igazán jelenthet komoly akadályt egy jól felszerelt hadsereg számára. Nem véletlen, hogy a NATO tervezői leginkább itt képzelik el egy közvetlen konfliktus kitörését Oroszországgal. Maguk az oroszok is megtesznek mindent annak érdekében, hogy ezt a nyugati elképzelést igazolják.

Kalinyingrád körül rendkívül élénk az orosz flotta és a légierő tevékenysége, továbbá az itt állomásozó páncélos és gépesített erők is sűrűn tartanak hadgyakorlatokat.

Így az ide települt NATO-erők naponta érezhetik az oroszok nem éppen kitüntető jelenlétét. Mivel a három balti államnak nincs megfelelő légi ereje, 2004. márciusi csatlakozásuk után a NATO létrehozta a baltikumi légi rendészet (angolul Baltic Air Policing) rendszerét. Ez folyamatos NATO-légvédelmi készültség jelent, amelyhez a vadászgépeket a tagországok önkéntes alapon adják és folyamatosan váltják egymást.

Az úgynevezett Suwlaki-folyosó (piros vonal). Ez a Lenygelország és Litvánia közti, 104 km hosszú határ terület választja el Fehéroroszországot az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádtól. Forrás: Wikipédia
Az úgynevezett Suwalki-folyosó (piros vonal). Ez a Lenygelország és Litvánia közti, 104 kilométer hosszú határterület választja el Fehéroroszországot az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádtól. Forrás: Wikipédia

Oroszország persze nem nézte jó szemmel, hogy határai közvetlen közelében is megjelentek a nyugati szövetség harci gépei. Ezért Moszkva egyrészt tovább növelte a Kalinyingrádban állomásozó, amúgy is jelentős hadereje nagyságát, másrészt szinte folyamatosak az oroszok provokációi. 2014-től emiatt a készültséget ellátó vadászgépek számát négyről 16-ra emelték, és a NATO az észtországi Ämari légibázisra, valamint a lengyelországi Malborki repterére is telepített légi egységeket.

2015. szeptember 1-jétől fél évig a német légierő, és első alkalommal a magyar légierő gépei adtak készültséget. A négy magyar JAS 39 Gripen a siauliai bázison, a négy német Typhoon az ämari légitámaszponton állomásozott. Azóta már többször is őrizték magyar Gripenek a Baltikum légterét.

Litvánia, 2022. szeptember 21.
A Magyar Honvédség JAS 39 Gripen típusú vadászrepülőgépei gyakorló elfogást hajtanak végre Litvánia légterében 2022. szeptember 21-én. A magyar kontingens harmadik alkalommal védi a balti országok légterét.
MTI/Ujvári Sándor
A Magyar Honvédség JAS 39 Gripen típusú vadászrepülőgépei Litvánia légterében 2022. szeptember 21-én. A magyar kontingens harmadik alkalommal védte a balti országok légterét. MTI/Ujvári Sándor

Az X-en megjelent értesülés szerint szerdán az oroszok újabb provokációt hajtottak végre a térségben. Elektronikai hadviselési eszközöket próbáltak ki a kalinyingrádi exklávéban, amelynek következtében állítólag a Suwalki-folyosó környékén és majdnem fél Lengyelországban is blokkolták a GPS-navigációt. Egy konfliktus esetén ez kulcsfontosságú lehet, mivel a nyugati precíziós fegyverek a műholdas navigáció segítségével találják meg a célpontjaikat. Ha ezt sikerül zavarni, úgy a fegyverek is hatástalanná válhatnak.

Mint arról az Infostart már beszámolt, az Ukrajnai háborúban nagyon felértékelődött az elektronikai hadviselés. Mivel mind a két fél ezrével vet be felderítő és támadó drónokat, a robot elleni leghatásosabb védekezést az jelenti, ha sikerül megzavarni az irányító vagy a navigációs rendszereiket.

Pár napja nagy feltűnést keltett, hogy állítólag a berlini védelmi minisztériumból olyan értesülés szivárgott ki, amely szerint Oroszország 2025 nyarán meg fogja támadni a NATO-t. Az offenzíva a Baltikumban, feltehetően a Suwalki-folyosó elleni hadművelettel indulna. Lengyelország november közepén egy harckocsizászlóaljjal erősítette meg a fehérorosz határ közelében állomásozó egységeit. Tavaly nyáron pedig a Suwalki-folyosóhoz közeli területeken fokozták a lengyel hadsereg jelenlétét. Nyugati megfigyelők szerint egy Kalinyingrád körüli összecsapás könnyen átterjedhetne az egész Balti-térségre és Finnország, valamint Svédország is belekeveredhetne.

A héten Svédországban okozott komoly riadalmat, hogy mind a kormány, mind pedig a katonai vezetés arra szólította fel az embereket: készüljenek a háborúra. A londoni The Economist idézte Carl-Oskar Bohlin polgári védelmi minisztert, aki egy konferencián óva intette a svédeket attól, hogy a biztonság hamis érzetébe ringassák magukat és kijelentette: „Háború lehet Svédországban.”

Címlapról ajánljuk
Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Hazatért a Földre az Artemis–2 legénysége, miután tíznapos űrutazásukon megkerülték a Holdat, öt évtized után először járt ember égi kísérőnknél. 2028-ban jöhet az „emberes” holdraszállás, a 2030-as években pedig az állandó Hold-bázis. A küldetés jelentőségéről Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélt az InfoRádióban.

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

A Tisza Párt győzelmével ért véget a vasárnapi országgyűlési választás Magyarországon, ennek hatására pedig máris nagyobb erősödésben van a forint a vezető, illetve a régiós devizákkal szemben is. Az eseményeket követően azonban nem csak a devizapiacon, de a magyar tőzsdén is nagy mozgásokat láthattunk: a BUX történelmi csúcsra ugrott, csakúgy mint az OTP, a Mol, valamint a Richter részvénye is. Eközben viszont rendkívül erős eladói nyomás alá kerültek a NER-papírok: hatalmas mínuszban zárt többek között van a 4iG és az Opus is.  Eközben a nemzetközi befektetői hangulatra részben rányomta a bélyegét, hogy a hétvégén borultak az iráni béketervek, ennek következtében pedig ismét elszállt az olajár, és az európai piacok gyengélkedtek. Az USA-ban viszont emelkedést láttunk, miután Donald Trump arról beszélt, hogy Irán meg akar állapodni. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×