eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Robert Fico, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt vezetője érkezik a párt pozsonyi székházába 2023. október elsején, a szlovák parlamenti választás másnapján. Fico pártja a megszerzett voksok 23,6 százalékával nyerte az előrehozott szlovák parlamenti választást a leadott szavazatok 94,6 százalékos feldolgozottságánál. A második legtöbb eddig összeszámolt voksot, a szavazatok 16,2 százalékát a liberális Progresszív Szlovákia szerezte meg, a harmadik helyet pedig az Irányból kilépett Peter Pellegrini volt miniszterelnök vezette Hang (Hlas-SD) szerezte meg 15,3 százalékos eredményt produkálva. A Szövetség eredménye 4,4 százalék, vagyis a felvidéki magyar párt nem jut be a pozsonyi törvényhozásba.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Robert Fico megszüntetné a kisebbségeket támogató intézményt - petíció indul

Nem telik tétlenül a karácsonyi időszak a magyar közösség számára Szlovákiában, az ünneplés mellett a kisebbségeket támogató intézmény megmentése foglalkoztatja a magyar politikusokat, közéleti személyiségeket és művészeket. Aláírásgyűjtéssel tiltakoznak a Fico-kormány tervezett lépése ellen, amely megszüntetné a Kisebbségi Kulturális Alapot.

December közepén került nyilvánosságra a Fico-kormány jogalkotási ütemterve, amely alapján megszüntetnék a 2017-ben létrehozott nemzetiségi intézményt, a Kisebbségi Kulturális Alapot. A kabinet a Művészeti Alap és a Kisebbségi Kulturális Alap összevonásával egy átfogó kulturális intézmény, a Kultúratámogatási Alap létrehozásával számol. A Smer, a Hlas és az SNS alkotta hármas kormánykoalíció képviselői többször utaltak rá, hogy módosítanák a kulturális támogatások rendszerét, megerősítenék a minisztérium hatáskörét. A tárcaközi egyeztetésre bocsátott anyagban az szerepel, hogy az új alap célja az államnyelv, a szlovák irodalom, az élő kultúra, a kulturális örökség és a kisebbségi kultúra támogatása lesz. A változás már a jövő év első felében életbe léphet.

A szlovákiai magyar közösség tagjai hangosan tiltakoznak a terv megvalósítása ellen. Két aláírásgyűjtés is indult, hogy kifejezzék, nem értenek egyet a tervezett átalakítással, amely visszalépést jelentene a kisebbségi jogok területén. Röviddel azután, hogy nyilvánosságra került a terv, a kisebbségi alap létrehozását kezdeményező Híd párthoz köthető politikusok – Rigó Konrád volt kulturális államtitkár, Ravasz Ábel korábbi romaügyi kormánybiztos és Bukovszky László volt kisebbségi kormánybiztos – aláírásgyűjtést indított az intézmény megmentéséért.

A petíció kezdeményezői hangsúlyozták, hogy a Kisebbségi Kulturális Alap alapvetően fontos a nemzeti kisebbségek jogállása szempontjából, megszüntetése vagy más intézménnyel való összevonása pedig egyértelmű visszalépés lenne az emberi jogok szempontjából. Rigó Konrád szerint

azt akarják elérni a lépéssel, hogy a kulturális minisztérium nagyobb befolyást szerezzen a támogatások elosztása felett.

Eddig közel kétezren írták alá a tiltakozó kezdeményezést. Többek között Ódor Lajos, a korábbi szakértői kormány miniszterelnöke, szlovákiai magyar kulturális személyiségek, szlovák közéleti szereplők és a nemzeti kisebbségek tagjai is.

Néhány nappal később a Magyar Szövetség is aláírásgyűjtésbe kezdett. Orosz Örs, a párt alelnöke szerint fontos, hogy minél többen hangot adjanak az elégedetlenségüknek. A kezdeményezők között találhatók politikusok, kulturális intézmények vezetői, előadóművészek. „Ez egy olyan ügy, mellyel kapcsolatban mindenkinek minden irányból meg kell szólalnia” – nyilatkozta Orosz a paraméter hírportálnak.

A politikus szerint, ha Robert Fico kormánya valóban meg akarja szüntetni az intézményt, akkor az aláírásgyűjtésnél nagyobb erőfeszítésre lesz szükség.

„Azt gondolom, hogy a Magyar Szövetség az egyetlen szubjektum, amely erre képes”

– tette hozzá a párt alelnöke. A tiltakozók még mindkét kezdeményezéshez csatlakozhatnak. Az első aláírásgyűjtés január 2-ig tart, a második pedig január 4-ig.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×