eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Izraeli katonák egy dél-izraeli gyülekezési ponton, a Gázai övezet határának térségében 2023. november 24-én, miután életbe lépett a négynapos tűzszünet Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet között. A Hamász fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajtott végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Jobb nem tudni, hogy milyen alkudozás folyik a gázai túszok érdekében - tűzszünetről tárgyalnak a Közel-Keleten

Izrael fokozta a harci cselekményeket Gázában, miközben az Egyesült Államok csütörtök délután azt mondta: “nagyon komoly tárgyalások folynak” egy új izraeli-Hamász tűzszünetről. A palesztin szervezet azonban egyelőre totális izraeli kivonulást követel Gázából.

Csütörtökön intenzívebbé váltak a harcok Gázában – Izrael különösen sok bombázást hajtott végre, a Hamász pedig azt tette világossá, hogy még mindig tudja rakétáival fenyegetni Tel-Avivot.

A palesztinok lakta szűk tengerparti sávban reggel sűrű fekete füst szállt fel, miközben a levegőben repülők köröztek és másodpercenként becsapódott egy-egy bomba a kézifegyverek hangja közepette.

Északabbra, Tel-Aviban, Izrael „kereskedelmi fővárosában” megszólaltak a légvédelmi szirénák és a levegőben a Vaskupola védelmi rendszer által lelőtt rakéták robbantak fel. A támadást a Hamász katonai szárnya vállalta magára, amely ezzel válaszolt a palesztin civilek halálára.

Mindeközben, a kulisszák mögött „nagyon komoly” tűzszüneti tárgyalások folynak – ezt állította az Egyesült Államok. Ismail Hanijeh, a Hamász politikai vezetője Egyiptomba érkezett, tűzszüneti tárgyalásokra. A katonai – avagy terror – szárny rakétás akciója azt volt hivatott alátámasztani, hogy 10 hét háború után is számolni kell a Hamász katonai erejével, annak ellenére, hogy Izrael lerombolta a Gázai övezet nagy részét.

Az izraeli határhoz közeli, északi Dzsabalia lakosai azt mondták

az izraeli mesterlövészek miatt senki sem tud elmenekülni.

De közben intenzív harcok is folynak – mondták a Reutersnek palesztinok, akik úgynevezett elektronikus SIM-kártyákat használva tudnak rákapcsolódni az izraeli mobilhálózatra. Közben azonban az övezet nagy részében kommunikációs áramszünetet léptettek életbe az izraeliek.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO csütörtökön azt mondta, hogy a napokban leállt az utolsó észak-gázai kórház is.

Közben, a szomszédos Egyiptomban második napja tárgyal a Hamász politikai főnöke, ami „ritka közbelépés a részéről” – írta a Reuters. Bár olyan hírek szivárogtak ki, hogy a terrorszervezet feltételei (hogy Izrael vonuljon ki Gázából) elakaszthatják a tűzszüneti megbeszéléseket a és a további izraeli túszok elengedését, John Kirby, fehérházi szóvivő volt az, aki azt mondta, hogy „komoly tárgyalások vannak folyamatban”.

Hanijeh Hamász-főnöknek a Reutersnek nyilatkozó médiatanácsadója, Taher Al-Nono közölte: csak akkor hajlandók a túszok elengedéséről beszélni, ha Izrael teljesen leállítja az offenzívát és növeli a beengedett humanitárius segély mértékét. Ezt az álláspontot - egy csütörtöki nyilatkozat szerint – más palesztin csoportok is támogatják, és a Hamász mindezt „palesztin nemzeti döntésnek” nevezte.

Egy forrás szerint azonban az egyiptomiak arról tárgyalnak a palesztinokkal, hogy mely izraeli túszokat engednék el, ha mégis összejönne egy újabb tűzszünet. Izrael követelése az, hogy a fennmaradó 120 túsz közül az összes nőt és beteg férfit engedjék el. Izrael lebegtette, hogy komoly bűncselekményekért elítélt palesztinokat is elengedhet cserébe. Tudósítók megjegyzik: Hanijeh a múltban csak akkor jelent meg tárgyalásokon, amikor potenciális előrehaladás volt kilátásban.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×