Az esetleges kiutasításra még a nyáron figyelmeztették a Lettországban élő oroszokat. Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy fogalmazott, hogy „akik disznó módon bánnak az oroszokkal”, maguk is erre számíthatnak és „összecsapásokra a saját országukban”.

A lett rendelkezések szerint a nyelvvizsgát és a tartózkodási engedély iránti kérelem beadását november 30-ig kellett volna megtenniük az orosz állampolgároknak.

Maira Roze, az Állampolgársági és Migrációs Ügyek Főosztályának vezetője kifejtette, hogy mintegy 15,5 ezer orosz állampolgár kért állandó tartózkodási engedélyt, míg további közel háromezren ideiglenest, de körülbelül 2200-an nem teljesítették a tartózkodás feltételeit.

A The New York Times szerint itt nem feltétlenül olyan oroszokra kell gondolni, akik a lett függetlenség és Riga EU-s csatlakozása után érkeztek.

A lap megemlített egy 63 éves, az akkori szovjet Lettországban született özvegy esetét, aki egész életében ott élt. Ő az ősszel levelet kapott, hogy elvesztette a tartózkodási jogát, az állami nyugdíját és az egészségügyi ellátásra való jogosultságát. „November 30-ig el kell hagynia Lettországot” – állt a szövegben. Nyina Marcinkevica a jobbára oroszajkú Daugavpils, kelet-lettországi városban él.

„Most járulékos áldozata lett a gyanakvásnak és félelemnek” – írja az amerikai lap –, amit Putyin ama szólamai is tüzelnek, hogy megvédi az orosz kisebbségeket. Aminek kapcsán a Baltikumban az ukrajnai invázióra gondolnak.

Az oroszajkúakkal szembeni ellenségességet többek között Janis Dombrava nacionalista parlamenti képviselő szítja, aki szerint

fennáll a veszélye, hogy azok a lettországi oroszok, akik nem beszélik az államnyelvet és az orosz médiából informálódnak, „egy ötödik hadoszlop”.

A lettek és ama lettek körében is, akik beszélnek oroszul, a helyi nyelv megtanulásával magukat nem fárasztó oroszokat úgy látják, mint akiknek birodalmi attitűdjeik vannak. Viszont a lett hatóságok a függetlenség után sokukat kiábrándították, mert nem adtak nekik állampolgárságot, így ezek után orosz állampolgárságért folyamodtak.

Dombrava és parlamenti szövetségesei beadványa nyomán szeptemberben úgy módosították a bevándorlási törvényt, hogy az országban élő 50 ezer orosz állampolgárnak nyelvvizsgát kell tennie és biztonsági átvilágításon kell átesnie. Egy illetékes azt mondta, hogy „nem sietnek a kitoloncolásokkal”.

Az ügy azonban pánikot keltett az oroszok körében és a Kreml ezt ki is használta.

„Ez egy ajándék volt az orosz propagandának” – mondta Igors Rajevs független képviselő. Szergej Kalinyin lettországi születésű orosz, aki a két közösség közötti megértést propagáló liberális civilszervezet tagja úgy fogalmazott: a háború „radikalizálta” mindkét oldalt. Őt magát lett fiatalok kifosztották, mert nem tetszett az orosz akcentusa, de szerinte az orosz ajkúak is agresszívebbek.

Közben az orosz állami tévé „fasiszta vezetésű, ruszofób országnak” titulálta a NATO-tag szomszédot.