Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.91
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
A kínai állami Hszinhua hírügynökség által közreadott képen a kínai Népi Felszabadítási Hadsereg (PLA) gépei a levegőben a Tajvan szigete körül tartott harci gyakorlaton 2022. augusztus 7-én. Kína szuverenitása megsértésének tekinti Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök augusztus 3-i tajvani látogatását, és a válaszul kezdett hadgyakorlatokat augusztus 8-án meghosszabbította a Tajvan körüli tengereken és légtérben.
Nyitókép: MTI/AP/Hszinhua

Hadgyakorlattal mélyítik a kínai–orosz viszonyt

Kínai katonai egységeket küldenek Oroszországba, hogy részt vegyenek a házigazda által vezetett közös hadgyakorlaton. A Vosztok (Kelet) 2022 nevű gyakorlaton India, Fehéroroszország, Mongólia, Tádzsikisztán és más országok erői is részt vesznek.

Kína részvétele az orosz rendezésű Vosztok gyakorlaton „nincs összefüggésben a jelenlegi nemzetközi és regionális helyzettel” – áll a kínai védelmi minisztérium közleményében. Mindez eufemisztikus utalás a Kreml ukrajnai háborújára, amit Peking a korlátlan stratégiai együttműködés jegyében nem hajlandó elítélni. Hszi csin-Ping kínai elnök még azt is kerüli, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel beszéljen.

Moszkva júliusban jelentette be, hogy augusztus 30. és szeptember 5. között rendezi meg a Vosztokot, miközben hatalmas pénzekbe kerül az ukrajnai háború. Akkor még nem nevezte meg a több résztvevőt – jegyezte meg a Reuters.

A kínai védelmi minisztérium közölte, hogy

a gyakorlatokon való részvétel az Oroszországgal kötött, folyamatban lévő kétoldalú éves együttműködési megállapodás része.

„A cél a gyakorlati és baráti együttműködés elmélyítése a résztvevő országok hadseregeivel, a stratégiai együttműködés szintjének növelése a résztvevő felek között, valamint a különböző biztonsági fenyegetésekre való reagálási képesség erősítése” – áll a közleményben.

Hszi Csin-ping kínai elnök és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin alatt Peking és Moszkva egyre közelebb került egymáshoz.

Egy évvel ezelőtt Oroszország és Kína közös hadgyakorlatot tartott Kína északi-középső részén több mint 10 ezer katona részvételével. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter akkor dicsérte a Ningcsiában tartott Sibu (Együttműködés) 2021 gyakorlatot és javasolta, hogy azt tovább lehetne fejleszteni.

Októberben Oroszország és Kína közös haditengerészeti gyakorlatot tartott a Japán-tengeren. Napokkal később orosz és kínai hadihajók első ízben, közösen járőröztek a Csendes-óceán nyugati részén.

A következő hónapban a dél-koreai hadsereg közölte, hogy vadászgépeket küldött, miután két kínai és hét orosz harci repülőgép behatolt a légvédelmi azonosító zónába egy Peking által rutinszerűnek nevezett gyakorlat során.

Röviddel Oroszország február 24-i ukrajnai inváziója előtt Peking és Moszkva „határok nélküli” partnerséget jelentett be, bár amerikai tisztviselők szerint

nincs jele, hogy Kína megkerülte volna az Oroszországgal szembeni, az Egyesült Államok által vezetett szankciókat,

vagy katonai felszereléssel látta volna el.

A Vosztokot Oroszország keleti katonai körzetében tartják; ide tartozik Szibéria egy része, míg a körzet főhadiszállása a távolkeleti Habarovszkban van, a kínai határ közelében.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×