Infostart.hu
eur:
391.39
usd:
341.25
bux:
0
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Boris Johnson brit miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a délkelet-angliai Lydd repülőtéren 2022. április 14-én. Johnson bejelentette, hogy a brit hatóságok Ruandába telepíthetik át mindazokat, akik a brit határt illegálisan átlépve próbálnak bejutni Nagy-Britanniába. London új migrációs és gazdasági fejlesztési egyezményt kötött Ruanda kormányával. E megállapodás alapján mindazokat, akik illegálisan lépnek be brit területre, a brit hatóságok áttelepíthetik a közép-afrikai országba.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Dunham

A britek többsége szerint Boris Johnsonnak távoznia kellene a partygate után

Ismét bocsánatot kért és kimagyarázta magát Boris Johnson brit kormányfő. Most jelent meg ugyanis a karanténsértő kormányzati bulikról szóló lesújtó jelentés. Ebben ivászatot, rosszullétet és verekedést is említ a szerző.

A britek még mindig dühösek a Partygate miatt – a YouGov villám közvéleménykutatása szerint 59 százalék akarja Boris Johnson kormányfő lemondását és 30 százalék a maradását. A válaszadók 48 százaléka szerint ugyanakkor Boris Johnson valószínűleg, 35 százalék szerint biztosan nem távozik posztjáról, vagyis 83 százalék nem számít a kormányfő lemondására.

Szerdán végre megjelent Sue Gray vezető hivatalnok jelentése a karanténsértő kormányzati bulikról: az anyag többrendbeli részegséget, egy rosszullétet és hajnali háromkor történt verekedést és a beosztottakkal és takarítókkal való lekezelő bánásmódot említ.

A Downing Street-i rezidencia „hozz magadnak piát” kerti partijára 200 meghívó ment ki. „Az embereknek joguk van a magas normák betartását elvárni a kormányzati dolgozóktól” – jegyezte meg Gray. Név szerint nem említette a több partin látott, de csak egy bírságot kapott Johnsont. A kormányfő, aki a szóvirágok nagymestere, ismét a parlamentbe ment bocsánatot kérni.

„Vállalom a teljes felelősséget” – mondta a törvényhozásban, ami fordításban annyit tesz: igen, hibáztam, de maradok.

„Szeretném megújítani bocsánatkérésemet a Ház és az egész ország felé, ama rövid ebédidős gyűlésért a kabinetirodában, amiért bírságot kaptam”.

Johnson ezek után „kontextusba helyezte”, hogy beosztottjai miért gyülekezhettek, miközben a mezei polgárokat karanténbírságokkal fenyegették.

„600 napon át, összesen nyolc szabálysértőnek talált gyűlés volt, egy 5300 négyzetméteres, ötemeletes épületben... Több ezren dolgoztak ott a karantén idején is, nagyon sokat túlóráztak, bár tudom, hogy ez nem mentség”.

Majd jött a mívesen becsomagolt beismerés: „Magam is részt vettem rövid ideig eme gyűléseken, megköszöntem a távozó kollégáknak a munkájukat. Ez a vezetők alapvető feladata, és különösen fontos, hogy az emberek lássák, értékelik a munkájukat és amikor fent kell tartani a morált” Hozzátette: „a Ház előtt már teljes őszinteséggel mondtam, hittem abban, hogy pontosan betartottuk az előírásokat és az ajánlásokat”. Johnson ezek után reményét fejezte ki, hogy „tovább tudunk lépni” felvetve az olyan égető témákat, mint az infláció és az Ukrajna elleni orosz agresszió.

Nem fukarkodott a szóvirágokkal Keir Starmer, az ellenzéki Munkáspárt vezetője sem. Az ő választóinak 88 százaléka akarja Johnson távozását, míg a konzervatívoknál csak 27 százalék.

„Ez a jelentés lesz a mementója egy olyan kormány önhittségének és arroganciájának, amely azt hitte, hogy egy szabály vonatkozik rá, és egy másik szabály mindenki másra. Még most, 126 bírság után is azt hiszik, hogy ez mindenki más hibája” – mondta.

Johnson később egy élő adásban közvetített sajtótájékoztatón is

bocsánatot kért, de értésre adta: nem mond le.

Bár egy konzervatív képviselő – társai beszólásai közepette – ismét arra utalt, hogy Johnsonnak távoznia kéne, kommentátorok megjegyzik: a toryk szerint „most már túl kell ezen lépni”, azaz a párt többsége – most – nem válna meg Johnsontól. Néhány alacsonyabb beosztottjának viszont nem volt ekkora szerencséje, nekik távozniuk kellett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.

Ezek a legjobb ingázóvárosok Budapest környékén

Azt vizsgálták meg, hogy az agglomeráció városai hogyan alkalmazkodnak a hibrid munkavégzés terjedéséhez, és mely települések képesek egyidejűleg biztosítani a kiváló közlekedést, a magas életminőséget és a professzionális munkakörnyezet feltételeit.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Nadav Sosani alezredes, izraeli katonai szóvivő újságíróknak elmondta, hogy részletes hadműveleti tervek vannak az Irán elleni háborúra a következő három hétre, de a későbbekre vonatkozó elképzeléseikkel is rendelkeznek. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×