Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Nyitókép: Pixabay

Felmondták a szerződést, nem nyomtatják ki a Népszavát

A létéért küzd a Népszava – olvasható a napilap weboldalán megjelent közleményben. Az ügyben a Mediaworks is közleményt adott ki.

Nem jelenhet meg a Népszava május 29. pénteki száma, miután jelentős tartozásai miatt a Mediaworkshöz tartozó nyomda és a terjesztő cég felmondta a napilap szerződéseit.

A Népszava honlapján megjelent közlemény szerint korábban is tárgyalásban álltak a törlesztés ügyében, ám a választás után „a cég hangnemet váltott, és a pünkösdi hétvége előtt teljesíthetetlen ultimátumot adott. A csütörtöki napon pedig a Mediaworks, amely egyben a Magyar Nemzet kiadója azonnali hatállyal felmondta a szerződéseinket és jelezte: nem nyomtatja ki és nem terjeszti tovább a Népszavát, azaz már lapunk május 29-i, pénteki száma sem jelenhet meg”.

Azt a lap is elismeri, hogy az elmúlt években az előfizetői díjak mellett az állami hirdetések tartották életben a lapot, a tavalyi évben azonban elmaradoztak ezek.

A Mediaworks követeli az adósság visszafizetését, amelyet nem tudnak azonnal teljesíteni.

A Mediaworks lépését a napilapnál ellenségesnek tartják, „kiváltképp, hogy egy nyomdai, és terjesztési szempontból is monopolhelyzetben lévő cégről van szó, amely ráadásul szintén fenntart egy napilapot”, a Magyar Nemzetet.

„Az eddigi 153 év alatt nem adtuk fel. Most sem szeretnénk. A Népszava nem szűnik meg” – szögezték le a közleményben, hozzátéve, hogy a nepszava.hu továbbra is elérhető marad, a megszerkesztett print újságot pedig digitális formában, a mobil Népszavában biztosítják (az előfizetőknek is), amíg nem tudják a lapot ismét kinyomtatni. A Népszava szerkesztősége által kiadott szöveg szerint szeretnék piaci alapon folytatni a működést.

A Mediaworks Hungary Zrt. és a Medialog-DMHM Zrt. közleményében az olvasható, hogy a Népszava kiadójával több mint tíz éve fennálló nyomdai és terjesztési szerződéses együttműködést a mai nappal megszüntette, mivel a Népszava kiadója a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette, és egy év alatt több száz millió forint tartozást halmozott fel.

Ők is arról írnak, hogy a felek hónapokig tartó tárgyalások után idén januárban megállapodtak a tartozás átütemezésében, majd hozzáteszik: „a Népszava kiadója azonban ezt a megállapodást sem tartotta be, így a tartozás folyamatosan nőtt. A Mediaworks a Népszava további finanszírozását nem hajlandó vállalni”.

Hangsúlyozták, hogy a döntés kizárólag gazdasági természetű, és ha „a Népszava kiadója rendezi az eddigi tartozásait, egy új, előre fizetéses megállapodással kiadónk a továbbiakban is vállalja a lap nyomtatását és terjesztését”.

Címlapról ajánljuk
Eldőlt Grönland sorsa, Donald Trump bejelentést tett a sziget jövőjéről

Eldőlt Grönland sorsa, Donald Trump bejelentést tett a sziget jövőjéről

„Örök időkre szóló” megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnök szerint: úgy tűnik, az Egyesült Államok már nem akarja magához csatolni a kulcsfontosságú szigetet, viszont hatalmas katonai bázist épít ott. A dán és a grönlandi autonóm kormány is megerősítette az egyezség hírét. A megállapodást a jövő héten New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű plenáris hetén írják alá.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Trump aláírta a büntetőintézkedést, Magyarország is szankciós kereszttűzbe kerülhet

Trump aláírta a büntetőintézkedést, Magyarország is szankciós kereszttűzbe kerülhet

Donald Trump pénteken aláírta az új amerikai szankciós törvényt, amely akár 100 százalékos pótlólagos vámot tesz lehetővé azokra az országokra, amelyek nagy mennyiségben vásárolnak orosz kőolajat vagy földgázt. A jogszabály elsősorban Kínát, Indiát és Törökországot célozza, de Magyarország is érintett lehet, mivel az EU legnagyobb orosz energiaimportőreként szerepel, és a törvény eredeti indoklása Oroszország öt legnagyobb földgáz-vásárlója között tartotta számon. A szankció nem az orosz energiára, hanem az érintett országból az Egyesült Államokba irányuló teljes áruimportra vonatkozna, ami a mintegy 11,8 milliárd dolláros magyar–amerikai áruforgalmat is veszélyeztetheti. A magyar kormány már reagált: Hajdu Márton, a parlament külügyi bizottságának elnöke Washingtonban kezdeményezte Magyarország mentességeinek meghosszabbítását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×