Az Országgyűlés kedden hozott létre öt vizsgálóbizottságot, melyek feladatait a szerda esti Magyar Közlönyben deklarálták.

A testületeknek december 31-ig kell elkészíteniük a jelentésüket. Mindegyik bizottság hat tagból áll, az elnököket a Tisza Párt jelöli. A tisztviselők nem részesülnek díjazásban a munkájukért.

A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság feladata:

a) vizsgálja meg, hogy a magyar gyermekvédelmi rendszer finanszírozási, fenntartói, személyi és intézményi működésének hiányosságai miként járultak hozzá a gyermekvédelmi szakellátás túlterheltségéhez, a nevelőszülői hálózat kapacitáshiányához, az intézmények alulfinanszírozottságához, valamint a gyermekek biztonságát és alapvető jogait veszélyeztető állapotok kialakulásához;

b) tárja fel, hogy a gyámhatóságok, a gyermekjóléti szolgálatok, az egészségügyi, oktatási és rendészeti szervek, valamint az állami és egyéb fenntartók közötti együttműködés és információáramlás milyen okokból bizonyult elégtelennek a gyermekbántalmazás, az elhanyagolás, az intézményi kiszolgáltatottság és a mentális egészségügyi válsághelyzetek megelőzésében, továbbá hogy a meghirdetett állami forrásbővítések és intézkedések eredményeztek-e tényleges rendszerszintű javulást;

c) határozza meg, hogy a gyermekvédelmi rendszer működésével összefüggésben mely állami, fenntartói, szakmai vagy igazgatási szereplőket terheli politikai, szakmai vagy intézményi felelősség a feltárt rendszerszintű hiányosságokért és mulasztásokért, továbbá tegyen javaslatot a gyermekvédelmi ellátórendszer megerősítését, az intézményi átláthatóság növelését, a szakemberhiány kezelését és a gyermekek jogainak hatékonyabb védelmét szolgáló jogalkotási és szervezeti intézkedésekre.

A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság feladata:

a) vizsgálja meg, hogy a bicskei kegyelmi ügyben a köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, valamint a kegyelmi döntéshozatal intézményi és eljárási rendje megfelelt-e a jogállamiság, az átláthatóság, a gyermekvédelmi szempontok és a közérdekű állami döntéshozatal követelményeinek;

b) tárja fel, hogy a Sándor-palota, az Igazságügyi Minisztérium, a kormányzati és pártpolitikai háttérszereplők, továbbá az esetleges külső közbenjárók milyen szerepet játszottak a kegyelmi döntés meghozatalában, milyen informális vagy formális lobbitevékenység érvényesült a döntéshozatali folyamat során, valamint hogy sor került-e a rendes hivatali és szakmai döntés-előkészítési mechanizmusok megkerülésére;

c) határozza meg, hogy a kegyelmi döntés előkészítésével, ellenjegyzésével és meghozatalával összefüggésben mely állami, politikai vagy intézményi szereplőket terheli politikai, szakmai vagy igazgatási felelősség a feltárt visszásságokért, továbbá tegyen javaslatot a kegyelmi eljárások átláthatóságát, a garanciák megerősítését és a politikai befolyásolás kizárását biztosító jogalkotási és intézményi intézkedésekre.

A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság feladata:

a) vizsgálja meg, hogy az 1987 és 2000 közötti privatizációs és vagyonátmentési folyamatok során az állami vállalatok átalakítása, a vezetői kivásárlások, a külföldi vegyesvállalatok létrehozása, valamint a párt- és szakszervezeti vagyonmozgások milyen jogszabályi, intézményi és felügyeleti hiányosságok mellett valósultak meg, és ezek miként járultak hozzá a nemzeti vagyon jelentős részének átláthatatlan elvesztéséhez;

b) tárja fel, hogy a pártállami nómenklatúra, az állami vállalatvezetők, banki és külkereskedelmi szereplők, az impex-hálózatok, valamint az állambiztonsági és politikai kapcsolatrendszerek milyen módon működtek közre a spontán privatizációs folyamatokban, különösen az áron aluli vagyonkiszervezések, az adósságok államon hagyása, a strómanstruktúrák kialakítása és a politikai hatalom gazdasági befolyássá alakítása során;

c) határozza meg, hogy a spontán privatizációval és a közvagyon elvesztésével összefüggésben mely állami, politikai, gazdasági vagy intézményi szereplőket terheli történeti, politikai vagy igazgatási felelősség a feltárt rendszerszintű visszásságokért, továbbá tegyen javaslatot a kapcsolódó iratok nyilvánosságra hozatalára, a történeti feltárás elősegítésére, valamint a közvagyon védelmét és az állami vagyonkezelés átláthatóságát erősítő jogalkotási és intézményi intézkedésekre.

A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság feladata:

a) vizsgálja meg, hogy a végrehajtási rendszer jogszabályi, intézményi, felügyeleti és pénzügyi működésének hiányosságai miként járultak hozzá a végrehajtási ügyek számának jelentős növekedéséhez, az adósságspirálok kialakulásához, valamint az adósokat érintő társadalmi és egzisztenciális kiszolgáltatottság fokozódásához;

b) tárja fel, hogy a végrehajtói kinevezési rendszer, a díjazási és költségelszámolási szabályok, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar működése, a szabályozási rendszer egésze, továbbá az igazságügyi igazgatás és felügyelet gyakorlata milyen módon tehette lehetővé korrupciós kockázatok, összeférhetetlenségi helyzetek, politikai befolyásolási mechanizmusok és egyéb rendszerszintű visszaélések kialakulását;

c) határozza meg, hogy a végrehajtási rendszer működésével összefüggésben mely állami, felügyeleti, kamarai vagy egyéb intézményi szereplőket terheli politikai, szakmai vagy igazgatási felelősség a feltárt rendszerszintű hiányosságok és visszásságok kialakulásáért, valamint tegyen javaslatot a szükséges jogalkotási, szervezeti és intézményi intézkedésekre egy állami, nonprofit, átláthatóbb és emberségesebb végrehajtási modell kialakítása érdekében.

Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság feladata:

a) vizsgálja meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank korábbi működésében, különösen az MNB-alapítványok vagyonkezelése, az OPTIMA-csoport befektetési struktúrái, valamint az ingatlanberuházások és székházfelújítások során a közpénzek kezelése megfelelt-e a jogszerűség, az átláthatóság, a takarékosság és a felelős gazdálkodás követelményeinek;

b) tárja fel, hogy az MNB, az alapítványi és leányvállalati struktúrák, továbbá az azokhoz kapcsolódó gazdasági és befektetői szereplők milyen módon alakítottak ki olyan döntéshozatali és vagyonkezelési mechanizmusokat, amelyek a kontrollrendszerek gyengüléséhez, az átláthatóság csökkenéséhez, azonos érdekeltségi körök indokolatlan előnyhöz jutásához, illetve a közpénzekkel való gazdálkodás közérdekkel ellentétes torzulásaihoz vezethettek;

c) határozza meg, hogy a jegybanki alapítványi vagyonkezeléssel, az OPTIMA-csoport működésével, valamint az MNB beruházási és felújítási döntéseivel összefüggésben mely állami, jegybanki, felügyeleti vagy gazdasági szereplőket terheli politikai, intézményi vagy igazgatási felelősség a feltárt rendszerszintű hiányosságokért és visszásságokért, továbbá tegyen javaslatot a jegybanki közpénzek kezelésének átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé és közérdek-központúbbá tételéhez szükséges jogalkotási, felügyeleti és intézményi intézkedésekre.

További rendelkezések

Szerepel még a Magyar Közlönyben, hogy az Országgyűlés Kocsis Máté országgyűlési képviselő mentelmi jogát a Pesti Központi Kerületi Bíróságon zajló ügyben nem függeszti fel.

Magyar Péter kormányfő a Miniszterelnökség helyettes államtitkárává nevezte ki a kormányszóvivőket, Köböl Anitát, Magyar Évát és Szondi Vandát, május 28-ai hatállyal.