A katonákra kell irányítani a figyelmet, változtatni kell a kiképzésükön és világos pályaképet kell mutatni nekik, miközben a nemzetközi tapasztalatok alapján, a válságok figyelembevételével kell folytatni a Magyar Honvédség fejlesztését – számolt be terveiről a Honvéd Vezérkar főnökének jelölt Sándor Zsolt altábornagy a kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának csütörtöki ülésén. Sándor Zsolt elmondta azt is:

a megváltozott nemzetközi helyzetben újra kell értékelni az ország fenyegetettségét.

Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter május 19-én jelentette be, hogy Sándor Zsolt altábornagyot kérte fel a Honvéd Vezérkar főnökének. A honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén Böröndi Gábor leváltásával kapcsolatos döntését azzal indokolta, hogy a vezérezredes több évtizedes pályafutása után méltán lett a Honvéd Vezérkar főnöke, de nem tudta megakadályozni azokat a jogszabályváltozásokat, amelyek oda vezettek, hogy ma alacsony a katonai morál. Hozzátette: Böröndi Gábor vezetési stílusa nem egyezik az övével, és egyes, az ország fegyveres védelmével kapcsolatos terveket is másként értékelnek.

Jelezte: Böröndi Gábor érdemei elismerése mellett a diplomáciában vagy a védelmi iparban megtalálja a helyét, hogy tovább szolgálhassa Magyarországot.

Ruszin-Szendi Romulusz elmondta: Sándor Zsolt vezetési stílusa, tapasztalata, hozzáállása a katonákhoz, harcászati, hadműveleti és stratégiai tudása és diplomáciai tapasztalatai alapján biztos abban, hogy közösen újra emelkedő pályára tudják állítani a honvédséget. Úgy fogalmazott, erős szakmai közös múltjuk van itthon és külföldön Sándor Zsolttal, ez a katonabarátság, közös tisztelet az alapja a munkájuknak.

A vezérkari főnöknek jelölt Sándor Zsolt kiemelte, a Magyar Honvédség feladata az ország fegyveres védelme. Azt mondta, a honvédség jelentős változásokon ment keresztül 1989 óta technológiában, megközelítésben, gondolkodásmódban, de a professzionális átalakítás még nem valósult meg, ezért

folytatni kell a technikai eszközök mellett az „emberek modernizációját” is, új gondolkodásmódra van szükség.

Úgy látja, a figyelem lekerült a haderő legfontosabb eleméről, a katonáról, és ezen változtatni szeretne. Vannak feladatok, amelyeket végre lehet hajtani drónokkal, de a katonákat nem lehet lecserélni, és azokat sem, akik képesek őket a kornak megfelelő szellemben vezetni – jegyezte meg.

Sándor Zsolt hangsúlyozta: meg kell újítani a kiképzések rendszerét, de nem azok gyakoriságát vagy hosszát, hanem az intenzitásukat kell növelni. Egy gyakorlat akkor jó, ha nem sikerül a feladat végrehajtása; addig kell a nyomást az állományra, a vezetőre helyezni, amíg nem hibáznak, mert akkor derül ki, min kell még dolgozni – fogalmazott.

Úgy véli, egyénileg képzett az állomány, de most a katonánkból egységeket kell építeni és ezeket gyakoroltatni.

Kiemelte: a megváltozott nemzetközi helyzetben újra kell értékelni az ország fenyegetettségét, és azt, hogy azokra milyen katonai válaszlépéseket adhat a katonaság, ahhoz milyen struktúra, technika és humán erőforrás szükséges, a fejlesztést pedig ezek alapján folytatni.

Az altábornagy szólt arról is, hogy

át kell gondolni a tábornoki létszámot, de ehhez nem lehet a fűnyíróelvet alkalmazni.

Takács Árpád (Fidesz) bizottsági alelnök kérdésére válaszolva Sándor Zsolt kifejtette, valós tapasztalatot csak külföldi missziókban tudnak szerezni a katonák, ezért azok nélkülözhetetlenek a haderő számára.

Jelezte: hisz abban, hogy ha a parancsnokok többet tudnak foglalkozni a katonákkal, akkor a miniszter támogatásával el tudják érni, hogy ne legyen leszerelési hullám. Többet kell foglalkozni a katonával és „kevesebbet nyalogatni a harckocsit” – jegyezte meg.

Jelezte: át kell tekinteni a béreket, és szilárd katonai pályaképet, előmeneteli rendszert kell kialakítani.

Simicskó István (KDNP) kérdésére válaszolva az altábornagy elmondta: jelenleg 60 leszerelési kérelem van beadva.

Novák Előd (Mi Hazánk Mozgalom) kérdésére Sándor Zsolt közölte, folytatni kell a toborzást, a harcoló állomány létszámának növelését, de ehhez meg kell szólítani a Z-generációt is. A fiatalítással kapcsolatban kifejtette: az elvvel egyetért, a haderő feladatrendszeréből fakad, hogy nem lehet mindenki 65 éves koráig katona, de a kiválásnak méltányos módon kell megtörténnie.

Szólt arról is, indokolt egy vezérkari főnöki beosztáshoz méltó rezidencia, de ez jelenleg nem prioritás.

Diószegi Judit (Tisza Párt) alelnök kérdésére elmondta,

tart a kézigránát-baleset vizsgálata, de „ilyen kiképzés biztos nem lesz” a jövőben.

Weigand István (Tisza Párt) a MiG-alkatrészek lopásáról kérdezte a jelöltet, aki azt mondta, nagyon sok pénzbe kerül a feleslegessé vált haditechnikai eszközök őrzése, ebben várják a kormányzat segítségét. Borics Mihály (Tisza Párt) kérdésére Sándor Zsolt arról beszélt, át kell tekinteni a bürokráciát a szervezetnél.

Ruszin-Szendi Romulusz a villaügyről azt mondta, időpontot kért az ügyésztől, hogy elmondhassa mindazt, amit tud. A cél az, hogy kiderüljön, ki rendelte el és miért került ennyibe – tette hozzá. Jelezte: a kézigránát-balesetről is vannak információi.

A fiatalítással kapcsolatban azt mondta, az elvvel korábban is egyetértett, de azzal nem, ahogyan megvalósították. Jelezte: kidolgozzák annak a módját, hogyan lehet a katonai életpályát méltó módon lezárni, még a nyugdíjkorhatár elérése előtt.

Novák Előd a külföldi missziók költségére kérdezett rá. A honvédelmi miniszter jelezte, részletesen válaszolni fog a képviselőnek, de előrebocsátotta, hogy

„a teljes afganisztáni művelet nem került annyiba, mint amennyit Csádban elszórtunk”.

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága hét igen szavazattal, Novák Előd tartózkodása mellett támogatta Sándor Zsolt altábornagy kinevezését.

(Nyitóképünkön Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter és Sándor Zsolt, akit felkért vezérkari főnöknek)