Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Boris Johnson brit miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a délkelet-angliai Lydd repülőtéren 2022. április 14-én. Johnson bejelentette, hogy a brit hatóságok Ruandába telepíthetik át mindazokat, akik a brit határt illegálisan átlépve próbálnak bejutni Nagy-Britanniába. London új migrációs és gazdasági fejlesztési egyezményt kötött Ruanda kormányával. E megállapodás alapján mindazokat, akik illegálisan lépnek be brit területre, a brit hatóságok áttelepíthetik a közép-afrikai országba.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Dunham

Boris Johnson sokadszorra mea culpázik, de tovább szorul a hurok

Ismét össztűz alá került a brit miniszterelnök a „partigate”-botrány miatt. A húsvéti szünet után visszatérő parlamenti képviselők – köztük saját pártja egyik tekintélyes tagja – újra a lemondását követelték. Ő pedig újra bocsánatot kért.

„Alázat, mélységes bocsánatkérés, átérzem az okozott fájdalmat és haragot” – Boris Johnson ismét mea culpázott a brit képviselők előtt annak nyomán, hogy először állt a parlament elé azóta, hogy húsvét előtt pénzbírságot kapott a londoni rendőrségtől. Az ok a brit kormányhivatalnokok számlájára írt több karanténsértő parti, köztük Johnson születésnapi bulija, aminek során úgy találkoztak a brit kormányzati hivatal tagjai, hogy a többi britnek az tilos volt.

Johnson ismét azt mondta: nem jutott eszébe, hogy szabálysértő módon vett volna részt egy összejövetelen a miniszterelnöki rezidencián. Előtte azzal védekezett: „Azonnal megfizettem a bírságot, teljes bocsánatkéréssel fordultam a brit nyilvánossághoz és elismertem az okozott fájdalmat és haragot. Azt mondtam, hogy az emberek többet várhatnak el a miniszterelnöktől és ezt most megismétlem itt, a Házban”.

„Micsoda vicc” – vágott vissza Keir Starmer, az ellenzéki Munkáspárt vezére, aki szerint még most is, amikor „sete-suta bocsánatkérése kicsúszik a szája egyik szélén, a másikból ömlenek az újabb hárítások és csúsztatások”. Starmer további „gyomrost” vitt be Johnsonnak azzal, hogy idézett egy férfit, akinek a felesége a Covidban haldoklott.

„Csak pár percet akartam a feleségemmel lenni és a kezét fogni, de nem tettem a szabályok miatt”

– fogalmazott levelében a férfi, aki nem tudott rendes temetést sem szervezni elhunyt szerettének.

Az igazán kínos csapás azonban Johnson egyik párttársától, Mark Harpertől jött, aki a brit politikai rendszerben egyfajta frakcióvezetői, tehát magas beosztást töltött be a konzervatívoknál és a frakciófegyelemért felelt. Ő, a bocsánatkérést elutasítva és az aktuális kérdésekre utalva úgy fogalmazott: „Határozottan támogatom a kormányt, amikor szembeszáll Vlagyimir Putyin ukrajnai agressziójával, és fellép értékeink védelmében, de pontosan ilyen időkben kell az országunknak egy olyan miniszterelnök, aki példát mutat ezekből az értékekből... Sajnos a miniszterelnökünk megsértette azokat a törvényeket, amik követését előírta az országnak, nem volt őszinte és most azt kéri az eme padsorokban ülő becsületes nőktől és férfiaktól, hogy védjék a védhetetlent.

Ő már nem méltó erre a nagy hivatalra”.

Harper szavait tettek is követték: jelezte, hogy elküldte bizalmatlansági indítványt követelő levelét a Konzervatív Párt illetékes bizottságához. Amikor 54 ilyen levél összegyűlik, a parlament elé kerülhet a bizalmi szavazás ügye. Hogy pontosan hány ilyen levél van, nem tudni, de a brit sajtó szerint már február elején 20-nál tartottak.

Johnson csütörtöki programjában egy indiai látogatás szerepelt, épp amikor a parlamenti képviselők arról szavaztak, hogy egy parlamenti bizottság vizsgálja ki, hazudott-e a háznak.

Tudósítók megjegyezték: Johnson Indiában sem érezheti nyeregben magát, és nem oktathatja ki a Moszkva iráni elnéző magatartásuk és a nyugati szankciók ellenére vele folytatott kereskedelmük miatt a házigazdáit, mert egy kereskedelmi egyezményt akar tető alá hozni velük.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×