Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Vlagyimir Putyin orosz elnök a védelmi minisztérium kibővített vezetőségi ülésén Moszkvában 2021. december 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Mihail Tyerescsenko

Vlagyimir Putyin: elegünk van Amerika manipulációiból

Azt követően, hogy a NATO és a nyugati országok is nemet mondtak Moszkva biztonságpolitikai követelésére, hogy gyakorlatilag számolják fel a kelet-közép európai NATO-bázisokat, Putyin orosz elnök „katonai-technikai” választ helyezett kilátásba az állítólagos „nyugati agresszió” miatt.

Nincs olyan nap, amikor valaki, valahol ne tenné fel a kérdést: megtámadja-e Oroszország a nyugati szövetségesek által támogatott Ukrajnát, és ha igen, akkor mi lesz.

Moszkva, amely úgy érzi, hogy a nyugatiak hitszegő módon határaihoz terjeszkedtek a NATO bővítésével, egy biztonsági tervet nyújtott be. Nehéz volt elképzelni, hogy bárki is komolyan vegye azt a követelést, hogy a NATO erőit vonják vissza az 1997-es határok mögé – azaz, a később tagállammá vált Magyarországról, Csehországból, Lengyelországból és a később belépett volt kelet-európai országok területéről.

Miközben a Nyugat már hetek óta kongatja a vészharangot, hogy az ukrán határon történő orosz csapatösszevonás a háborús készülődés jele, Putyin kedden szintén emelte a tétet. „Ha nyugati kollégáink folytatják agresszív hozzáállásukat, akkor megfelelő katonai-technikai választ adunk és keményen reagálunk a barátságtalan lépésekre” – fogalmazott az orosz elnök minden korábbinál fenyegetőbb hangnemben a védelmi minisztérium ülésén. Azt is hozzátette, hogy Moszkva „nem akar fegyveres konfliktust vagy vérontást […], de minden joga megvan” fellépni, hogy biztosítsa az ország biztonságát és szuverenitását.

A keménykedő megjegyzések között azonban az is elhangzott, hogy

Oroszországnak „elege van az Egyesült Államoknak a nemzetközi jog terén folyó manipulációiból”.

„Mindenféle indokkal, benne a nemzetbiztonságuk fenntartásának indokával, több ezer kilométerre lépnek fel az országuk területétől. Amikor meg zavarja őket a nemzetközi jog, vagy az ENSZ alapokmánya, akkor kijelentik, hogy az elöregedett és nem kell. Amikor megfelel az érdekeiknek, akkor egyből a nemzetközi jogi normákra és az ENSZ Chartára utalnak” – mondta.

Putyin ezek után felemlegette, hogy az „USA bővítette a NATO-t, kilépett a rakétavédelmi egyezményekből”. Más lépeseket is tettek, minden bizonnyal „az úgynevezett hidegháborús győzelmüket” követő eufóriában, de közben pontatlanul értékelték a helyzetet. Az orosz elnök ismét azt emlegette, hogy Moszkvának hosszú távú, jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciákra van szüksége. De hogy ezek mit érnek? Szerinte nem sokat, mert az USA könnyen kilép bármely nemzetközi szerződésből.

Ezek után még arról is beszélt, hogy jövőre hadrendbe állítják a tengerről indítható hiperszonikus rakétákat, aminek kidolgozására – szavai szerint – a NATO lépései kényszerítették az országot.

Közben a brit Financial Times azt írta: bár a legtöbb nyugati állam számára „teljesíthetetlenek és a valóságtól elrugaszkodottak” az orosz biztonsági terv követelései, a szövetségesek kénytelenek lesznek tárgyalni Moszkvával. A lapnak név nélkül nyilatkozó NATO-diplomaták szerint

„ha egyszerűen nemet mondunk, nem lesz esélyünk a párbeszédre, amiből probléma lesz.

Az oroszok azt követelik: a nyugat zárja ki a NATO további, keleti irányú bővítésének lehetőségét, tehát Ukrajna és Georgia felvételét. Ezt azonban eddig senki sem volt hajlandó megígérni neki.

Címlapról ajánljuk
Újabb nyugtalanító részletek a krakkói vérengzésről

Újabb nyugtalanító részletek a krakkói vérengzésről

A lengyel belügyminisztérium megerősítette, hogy a krakkói lövöldözés elkövetője lengyel állampolgár. Az Onet értesülései szerint a férfi a Szentkereszt vajdaságbeli Ostrowiec Świętokrzyskiből származó Michał O.

Vízmegtartás helyett ... – 150 év beidegződéseit kellene feladni?

Nagyon sok csapadékot veszít el Magyarország azzal, hogy 150 évig a vízelvezetésre koncentrált és nem a vízmegtartásra – mondta Goda Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának adjunktusa a Szunyogh Media által írt, az esővízmegtartást és -hasznosítást középpontba állító edukatív cikk sorozatában. A szakember az InfoRádióban részletezte azt, miért kéne gyorsan cselekedni a vízmegtartással kapcsolatban.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
A nyomozó hatósághoz fordult az MNB a székháza ügyében

A nyomozó hatósághoz fordult az MNB a székháza ügyében

A Magyar Nemzeti Bank új vezetése a Szabadság téri székház felújításával összefüggő bankgarancia és az üzemeltetéssel kapcsolatos kérdések tekintetében két új beadványt adott át a Budapesti Rendőr-főkapitányság részére - közölte honlapján a jegybank. Az MNB új vezetése folytatja az előző vezetéshez kapcsolódó ügyek feltárását és a továbbiakban is minden szükséges információval segíti a nyomozóhatóság munkáját - tették hozzá.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×