Infostart.hu
eur:
385.26
usd:
331.94
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Halott menekülteket jelképező, zsákokban fekvő aktivisták az Amnesty International menekültek világnapján tartott rendezvényén a budapesti Kossuth téren 2015. június 20-án.
Nyitókép: Kovács Tamás

Beépített rasszizmussal vádolják a jogvédő Amnesty Internationalt

Saját belső vizsgálata rendszerszintű rasszizmussal és diszkriminációval vádolja a világ egyik legelismertebb emberi jogvédő szervezetét. Az anyag szerint az Amnesty International kisebbségi munkatársait nem léptetik elő és sértő módon bánnak velük.

„A privilegizált fehérek” kultúrája uralkodik az Amnesty International két brit ágán belül – ezt állítja a patinás jogvédő szervezet belső jelentése.

Az Amnestyt eddig éppenséggel a „progresszív” és az etnikai és vallási kisebbségek, valamint az emberi jogaikban meghurcolt személyek védőjeként állították be. Most azonban úgy tűnhet, hogy

a saját háza táján is söprögethet.

A Guardian című brit lapban megjelent exkluzív anyag szerint pejoratív megjegyzések hangzottak el a menedzsment részéről a beosztottak bőrszínéről, előfordul a „mikroagresszió” – például a fekete dolgozók hajának megérintése, és az előléptetéseknél rendszeresen megfeledkeznek az etnikai kisebbségekhez tartozó kollégákról.

A belső anyag az Amnesty International egyik brit irodájának nyolc jelenlegi és volt dolgozója faji megkülönböztetéssel kapcsolatos tapasztalatait említi.

Az egyik sértett például azt a súlyos kritikát fogalmazta meg: „azért csatlakoztunk az Amnestyhez, hogy az emberi jogok megsértése ellen kampányoljunk, ehelyett a szervezet hozzájárult azok fenntartásához.

A vezetés ellenséges a fekete identitással szemben, létezik egy hegemón, fehér középosztálybeli kultúra, amit védeni akarnak.”

Az illető szerint belekötöttek az etnikumára jellemző kiejtésébe, és a haját akarták fogdosni.

A belső vizsgálatot a Black Lives Matter mozgalom tavaly nyári előtérbe kerülése után rendelték el, amikor az Egyesült Államokban és máshol is fokozottan a közbeszéd tárgyává vált a „rendszerszintű rasszizmus” kérdése. Az anyag szerint a brit irodákban szalonképtelennek tartott kifejezéseket használtak egyes kollégák bőrszínére, azokat pedig, akik panaszt emeltek „túlérzékenynek” titulálták.

Egyes színesbőrű kollégák szerint rendszeresen megkérdőjelezték a képességeiket, előítéletesek voltak velük és úgy érezték, hogy a háttérbe szorították őket. Felmerült az is, hogy a szervezeten belül érzéketlenül álltak egyes emberek vallásához és emiatt sértő magatartást tanúsítottak velük szemben.

A Guardian továbbá idéz egy olyan megállapítást, hogy különösen az e-mailkommunikációban agresszíven és elutasítóan viselkedtek a nem nyugati irodák dolgozóival szemben.

Az Amnesty vezetése már tavaly úgy fogalmazott a rendőri fellépés során megölt George Floyd ügye nyomán, hogy

a rasszizmus szinte „bele van kódolva” az 1960-as években, a Brit Gyarmatbirodalom alkonyán létrehozott Amnesty szervezeti felépítésébe.

„A döntéshozatal jobbára a fehér többségű, globális északról származó személyek kezében maradt” – fogalmaztak a szerzők.

Néhány volt és jelenleg alkalmazott ezután lemondásra szólította fel a brit tagszervezet vezetőit. Kate Allen igazgató azonban inkább arról beszélt, hogy bocsánatot kértek, mélyreható változásokat vezetnek be és tanultak az ügyből.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×