Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.83
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Halott menekülteket jelképező, zsákokban fekvő aktivisták az Amnesty International menekültek világnapján tartott rendezvényén a budapesti Kossuth téren 2015. június 20-án.
Nyitókép: Kovács Tamás

Beépített rasszizmussal vádolják a jogvédő Amnesty Internationalt

Saját belső vizsgálata rendszerszintű rasszizmussal és diszkriminációval vádolja a világ egyik legelismertebb emberi jogvédő szervezetét. Az anyag szerint az Amnesty International kisebbségi munkatársait nem léptetik elő és sértő módon bánnak velük.

„A privilegizált fehérek” kultúrája uralkodik az Amnesty International két brit ágán belül – ezt állítja a patinás jogvédő szervezet belső jelentése.

Az Amnestyt eddig éppenséggel a „progresszív” és az etnikai és vallási kisebbségek, valamint az emberi jogaikban meghurcolt személyek védőjeként állították be. Most azonban úgy tűnhet, hogy

a saját háza táján is söprögethet.

A Guardian című brit lapban megjelent exkluzív anyag szerint pejoratív megjegyzések hangzottak el a menedzsment részéről a beosztottak bőrszínéről, előfordul a „mikroagresszió” – például a fekete dolgozók hajának megérintése, és az előléptetéseknél rendszeresen megfeledkeznek az etnikai kisebbségekhez tartozó kollégákról.

A belső anyag az Amnesty International egyik brit irodájának nyolc jelenlegi és volt dolgozója faji megkülönböztetéssel kapcsolatos tapasztalatait említi.

Az egyik sértett például azt a súlyos kritikát fogalmazta meg: „azért csatlakoztunk az Amnestyhez, hogy az emberi jogok megsértése ellen kampányoljunk, ehelyett a szervezet hozzájárult azok fenntartásához.

A vezetés ellenséges a fekete identitással szemben, létezik egy hegemón, fehér középosztálybeli kultúra, amit védeni akarnak.”

Az illető szerint belekötöttek az etnikumára jellemző kiejtésébe, és a haját akarták fogdosni.

A belső vizsgálatot a Black Lives Matter mozgalom tavaly nyári előtérbe kerülése után rendelték el, amikor az Egyesült Államokban és máshol is fokozottan a közbeszéd tárgyává vált a „rendszerszintű rasszizmus” kérdése. Az anyag szerint a brit irodákban szalonképtelennek tartott kifejezéseket használtak egyes kollégák bőrszínére, azokat pedig, akik panaszt emeltek „túlérzékenynek” titulálták.

Egyes színesbőrű kollégák szerint rendszeresen megkérdőjelezték a képességeiket, előítéletesek voltak velük és úgy érezték, hogy a háttérbe szorították őket. Felmerült az is, hogy a szervezeten belül érzéketlenül álltak egyes emberek vallásához és emiatt sértő magatartást tanúsítottak velük szemben.

A Guardian továbbá idéz egy olyan megállapítást, hogy különösen az e-mailkommunikációban agresszíven és elutasítóan viselkedtek a nem nyugati irodák dolgozóival szemben.

Az Amnesty vezetése már tavaly úgy fogalmazott a rendőri fellépés során megölt George Floyd ügye nyomán, hogy

a rasszizmus szinte „bele van kódolva” az 1960-as években, a Brit Gyarmatbirodalom alkonyán létrehozott Amnesty szervezeti felépítésébe.

„A döntéshozatal jobbára a fehér többségű, globális északról származó személyek kezében maradt” – fogalmaztak a szerzők.

Néhány volt és jelenleg alkalmazott ezután lemondásra szólította fel a brit tagszervezet vezetőit. Kate Allen igazgató azonban inkább arról beszélt, hogy bocsánatot kértek, mélyreható változásokat vezetnek be és tanultak az ügyből.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×