Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A gyilkosság megrendelésével vádolt Marián Kocner szlovák üzletember a bazini jogi akadémia tárgyalótermében 2020. január 13-án, amikor folytatódik a Ján Kuciak szlovák tényfeltáró újságíró és élettársa, Martina Kusnírová meggyilkolásának ügyében indított per tárgyalása.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlák

Össztűz alá kerülhet a Kuciak-ügyben ítélkező bírónő

Még két hete van az Kuciak-gyilkoság ügyében hozott ítélet írásbeli indoklásának kidolgozására a bíróságnak. A szenátus múlt héten csütörtökön felmentette Ján Kuciak újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolásának vádja alól Marián Kočnert és Alena Zsuzsovát. A bírónő az ítélet indoklásában kijelentette, nincs bizonyíték arra, hogy elkövették azt a bűncselekményt, amellyel vádolják őket. A döntés óriási meglepetésként érte a közvéleményt, amely legalább 25 éves szabadságvesztés kiszabására számított. Ján Kuciak újságírót tényfeltáró cikkei miatt gyilkolták meg 2018 februárjában.

Szlovákiában mindenki meglepődött, amikor szeptember 3-án a Bazini Specializált Büntetőbíróság felmentette Marián Kočner nagyvállalkozót, és Alena Zsuzsovát, akiket a Kuciak-gyilkosság megrendelésével, illetve közvetítéssel vádoltak.

Az ítélet meghozatala után Ružena Sabová, a bíróság szenátusának elnöke bejelentette, felkéri Ján Hrubalát, a Speciális Büntetőbíróság elnökét, hogy hosszabbítsa meg az írásbeli indoklás benyújtásának határidejét.

„A szlovák perrendtartás szerint az ítélet kihirdetése után a bírónak vagy a testület elnökének írásban kell megindokolnia a határozatot. Őrizetbe vétel ügyében a bírónak 10 munkanap áll rendelkezésére, hogy írásbeli indokolást adjon” – magyarázta Katarína Kudjáková, a Speciális Büntetőbíróság szóvivője.

Szabó Tamást a bíróság bűnösnek találta a Kuciak-perben és 25 év szabadságvesztésre ítélte, emellett 1490 euró vagyoni és 140 ezer euró nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezték a Kuciak családdal szemben. Mivel nem bizonyosodott be, hogy Kočner és Zsuzsová elkövette azt a bűncselekményt, amivel megvádolták őket, a Speciális Büntetőbíróság ítélete szerint a Kuciak és a Kušnír család polgári peres eljárás keretében követelhet kártérítést tőlük.

A Kuciak-ügy aktája jelenleg 30 585 oldalból, 71 kötetből áll.

Kočner és Zsuzsová felmentésének híre ledöbbentette a közvéleményt, mert szinte mindenki tényként kezelte, hogy a lehető legsúlyosabb büntetést szabja ki rájuk a bíróság. A döntés után nagyon sok politikus mondta el a véleményét, köztük Mária Kolíková igazságügyi miniszter, aki úgy fogalmazott:

„A bírónak az adott üggyel kapcsolatban előkerült bizonyítékok alapján kell döntenie, nem az emberek kívánalma szerint, vagy az alapján, hogy szerintük mi lenne helyes vagy igazságos.”

Peter Kovařík országos rendőrfőkapitány azt közölte, hogy a döntést teljes mértékben tiszteletben tartja, de ahogy a nyilvánosság és az érintett családok, úgy ő sem érez megelégedettséget. A rendőrség és az ügyészség szerinte mindent megtett a bizonyítékok megszerzéséért, és kijelentette, hogy készen állnak a folytatásra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×