eur:
408.11
usd:
375.12
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Donald Trump amerikai elnök a Mexikóval közös fal építésének fejleményeiről készül beszámolni a nemzeti határvédelmi tanácsnak a washingtoni Eisenhower elnöki irodában 2020. február 14-én, amikor az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon bejelentette, hogy 3,8 milliárd dollárt (1178 milliárd forintot) csoportosít át fegyverkezési programokból az építés költségvetésébe. A szóban forgó összeg 285 kilométernyi határfal felhúzásához elég.
Nyitókép: MTI/EPA/Erik S. Lesser

Trump nem engedi el a Huawei-csontot, megfenyegette a briteket

Az elnök dührohama után az amerikai kormányzat ismét megfenyegette a brit vezetést, amiért az nem tiltotta el a Huawei kínai céget a brit 5G-s mobilhálózat fejlesztésétől. A britek magatartása akadályozhatja a Washingtonnal folytatott hírszerzési együttműködést – hangzott el.

Donald Trump nem tudja megemészteni, hogy legközelebbi szövetségese, Nagy-Britannia kész korlátozott mértékben együttműködni a fő technológiai vetélytárs, Kína egyik vezető cégével. Azt követően, hogy Trump egy telefonbeszélgetésben szabályosan üvöltözött Boris Johnson miniszterelnökkel a Huawei-ügy miatt, most egyik diplomatáján keresztül üzent.

Richard Grenell, Washington németországi nagykövete úgy fogalmazott: „Donald Trump épp most hívott az Air Force 1 gépről és utasított: tegyem világossá, hogy bármely nemzet, amely egy megbízhatatlan 5G-s beszállítót választ, lehetetlenné teszi, hogy magas szintű hírszerzési és egyéb információt osszunk meg.”

Nagy-Britanniában, a Johnson-kormány nemrég döntött úgy, hogy ha nem is széles körű, de részleges szerepet kaphat a brit 5G-s hálózat fejlesztésében a Huawei, amelyet Washington úgy állít be, mint a kínai vezetés potenciális kémkedő eszközét, amellyel Peking a nyugatiak között megosztott hírszerzési információhoz juthat.

Ironikus módon az újabb fenyegetés egy héttel aztán hangzott el, hogy kiderült: az amerikai CIA évtizedeken át egy titkosító eszközöket gyártó cég társtulajdonosa volt, aminek nyomán hozzáfért szövetségesei titkos üzeneteihez.

Trump elnököt feldühítette az általa a brexit levezénylésében támogatott Johnson döntése, és jelentések szerint

gutaütéssel fenyegető dührohamot kapott a brit kormányfővel folytatott telefonhívás idején, majd lecsapta a kagylót.

A vita kisebbfajta diplomáciai lavinához vezetett az egymásban általában jobban megbízó és hírszerzési információt megosztó angolul beszélő nemzetek között. Johnson elhalasztotta Washingtoni útját, míg az ausztrál parlament hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottsága elhalasztotta áprilisra tervezett londoni látogatását.

Nemcsak az amerikaiak és az ausztrálok elégedetlenek,

Johnson konzervatív pártjának több képviselője is nemtetszését fejezte ki.

David Davis volt brexitügyi főtárgyaló úgy fogalmazott: „az egyetlen módja, hogy megvédjék az Egyesült Királyságot a Huawei potenciális fenyegetésétől az, hogy totálisan kitiltsák”. Julian Lewis képviselő pedig azt mondta: a Huawei „szoros kötelékben van a kínai kommunista állammal és annak mélységesen ellenséges hírszerzési ügynökségével”.

A Huawei mellett Irán kezelése és a brit kormány által tervezett digitális adó is kiverte a biztosítékot a Fehér Házban. Egy brit kormányszóvivő igyekezett elkerülni az ezt firtató kérdést: „A miniszterelnök várja, hogy ellátogathasson az Egyesült Államokba és kapcsolatban marad az elnöki adminisztrációval. Jelenleg a kormány ambíciózus hazai programjának megvalósítására összpontosít” – fogalmazott.

Most úgy tűnik, Trump üzenetét kabinetfőnöke, Mick Mulvaney ismétli majd meg, aki szerdán Londonban találkozik Johnson főtanácsadójával, Dominic Cummingsszel.

Kína közben képmutatónak nevezte az Egyesült Államokat. „Kit fenyeget a németországi nagykövet? Ki az igazi fenyegetés? Emlékezzünk, Snowden azt mondta, hogy Amerika lehallgatta Merkel kancellár telefonját” – vágott vissza a Twitteren Hua Csunjing kínai külügyi szóvivő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×