eur:
408.11
usd:
375.12
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Donald Trump amerikai elnök telekonferencián keresztül intéz hálaadás napi üzenetet az amerikai fegyveres erőkhöz az elnök Palm Beachben lévő Mar-a-Lago villájából 2018. november 22-én. Trump a hívás keretén belül kijelentette, hogy engedélyt ad a déli határra vezényelt amerikai katonáknak az erő alkalmazására.
Nyitókép: MTI/AP/Susan Walsh

Megkapta a magáét Boris Johnson Donald Trumptól

Dührohamot kapott Donald Trump és haragját ideológiai szövetségesére, Boris Johnsonra zúdította. A brit kormányfő azért kapott fejmosást az amerikai elnöktől, mert jóváhagyta, hogy a kínai Huawei cég részt vegyen a brit 5G-s mobilhálózat építésében.

Eddig dicsérte a brexit miatt, de most dühkitörésre ragadtatta magát. A Financial Times exkluzív cikke szerint Donald Trump amerikai elnök feszült hangú telefonbeszélgetésen teremtette le Boris Johnson brit kormányfőt.

Az ok: a britek még ha korlátozták is, de nem tiltották el az 5G-s mobilhálózat kiépítésétől az amerikaiak szerint a kínai állam számára kémkedő Huawei technológiai céget.

Az üzleti lap brit és amerikai forrásokra utalva adta közre a hírt. A beszélgetés még a múlt héten történt, amikor Londonban közölték, hogy a már amúgy is sok hálózati eszközt telepített kínai gyártó részt vehet a brit 5G-s fejlesztésben.

A Kínával kereskedelmi háborút folytató Trump-kormányzat több illetékese is határozottan kampányolt az ellen, hogy a britek bevonják a Huaweit, amelynek egyik magasrangú vezetőjét Kanadában amerikai kérésre le is tartóztatták.

Az amerikai érvelés az, hogy

a kínai cég túlságosan közel került a kínai államhoz és akár kémkedhet is neki,

ami nemzetbiztonsági kockázatot jelent a nyugati szövetségesek számára.

Washington szövetségesei megosztottak és belső vitát folytatnak a kérdésben. Lengyelország Huawei alkalmazottakat vett őrizetbe.

Merkel német kancellárnak nincs baja a kínai céggel, de több Bundestag-képviselő tart tőle. Csehországban, a kiberbiztonsági szolgálat veszélyforrásként jelölte meg a Huawei-t és a szintén kínai ZTE-t.

Spanyolországban szinte alig folyt vita a kérdésben, míg a magyar kormány közölte: nincs bizonyítéka arra, hogy a Huawei biztonsági kockázatot jelentene és ezért együttműködik vele az 5G-s hálózat gyors kiépítésében.

Azt követően, hogy a britek sem zárták ki a vállalatot – mert ebben az esetben, költséges módon, már installált Huawei rendszerelemeket kellett volna kidobniuk – London és Washington megpróbálta elkenni a nézeteltérést.

Egy forrás azonban azt mondta a Financial Timesnak, hogy Trump elnök tajtékzott és rátámadt Johnson kormányfőre annak döntése miatt. Egy másik illetékes úgy fogalmazott, hogy

„nagyon kemény volt a Trump-Johnson hívás”.

Brit hivatalnokok azt mondták, meglepte őket az amerikai elnök nyers nyelvezete.

Nem tagadta a történteket Mike Pence alelnök sem, aki azt mondta: „nagyon világossá tették a britek felé”, hogy mennyire csalódottak voltak döntésük miatt.

A Huawei-ügy az Iránhoz való hozzáállás és britek által tervezett digitális szolgáltatási adó mellett egy újabb feszültségforrás az ideológiailag egy táborba sorolt és baráti viszonyban lévő amerikai és brit vezető között.

Brit illetékesek közben megjegyezték: sajnálják, hogy az Egyesült Államok nem tud életképes alternatív szolgáltatót kínálni az 5G-s technológiára.

William Barr amerikai igazságügyminiszter megjegyezte: a kiút az lehet, hogy az amerikaiak bevásárolják magukat az Ericsson és Nokia cégekbe és így hozzák létre a Huawei nyugati versenytársát.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×